Würzburg

Würzburg
Würzburg címere Würzburg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Alsó-Frankföld
Járás	Würzburg
Rang	járási jogú város
Polgármester	Christian Schuchardt (CDU)
Irányítószám	97070–97084
Körzethívószám	0931
Rendszám	WÜ
Testvérvárosok	Lista Caen (1962–) Dundee (1962–) Suhl (1988–) Mwanza (1966–) Ócu (1979–) Salamanca (1980–) Bray (1999–) Trutnov (2008–) Rochester (1964. november 5. – ) Umeå község (1992–) Faribault (1949–) Murajama (2004. október 31. – )
Népesség
Teljes népesség	128 246 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1445 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	177 m
Terület	87,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 47′ 40″, k. h. 9° 55′ 46″49.794444444444, 9.929444444444449.794444°N 9.929444°EKoordináták: é. sz. 49° 47′ 40″, k. h. 9° 55′ 46″49.794444444444, 9.929444444444449.794444°N 9.929444°E
Würzburg Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Würzburg térképén
Würzburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Würzburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Würzburg, egy járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Alsó-Frankföldi kerületében a Majna folyó két partján.

Bajorország nyugati határának közelében a Majna partján található, Schweinfurttól mintegy 30 km-re.

Würzburg (1991–2020) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,8	5,6	10,4	15,8	19,9	23,3	25,5	25,4	20,4	14,3	8,0	4,5	14,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,4	−1,2	1,6	4,9	8,9	12,3	14,1	13,8	10,0	6,2	2,4	−0,4	6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	40	36	40	33	57	53	66	56	47	48	46	52	574
Havi napsütéses órák száma	55	84	132	191	215	224	237	226	167	107	52	43	1732
Forrás: World Meteorological Organization[2]

Kr. e. 1000 körül a kelták telepedtek le a vidéken.

A 6. században már frankok lakják. 650 körül Würzburg frank hercegi székhely. 704. május 1-jén említik először a települést.

1156-ban itt tartották I. Frigyes német-római császár és Burgundiai Beatrix menyegzőjét. 1168-ban az uralkodó Herold püspöknek adományozta a várost.

1402-ben alapították a Würzburgi egyetemet. 1525-ben a német parasztháborúban sikertelenül ostromolták Würzburgot. 1573 és 1617 között Julius Echter von Mespelbrunn hercegpüspök (Fürstbischof) irányította a várost. 1582-ben újból megalapították a Julius–Miksa Egyetemet.

1626-tól négy éven át tartottak a boszorkányüldözések. Ebben az időben Philipp Adolf von Ehrenberg volt a hercegpüspök, aki lelkes támogatója volt ezeknek a kivégzéseknek. Közel 900 embert végeztek ki ilyen módon. 1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta Würzburgot.

1796. szeptember 3-án zajlott le a würzburgi csata.

1803-ban a város a Bajor Választófejedelemséghoz került a város, így 1806-tól a Bajor Királyság része lett. 1806 szeptemberében az újonnan kreált napóleoni állam, a Würzburgi Nagyhercegség fővárosa lett. 1814-től a Bajor Királysághoz csapták, ettől kezdve napjainkig Bajorország része maradt. 1817-ben Alsó-Majna körzet székhelye lett. 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen itt fedezte fel a róla elnevezett Röntgen-sugarat.

Egy 17 éves afgán fiatal követte el a 2016-os würzburgi baltás támadást.

A város 13 kerületében 25 városrész található. Ezek az alábbiak:

01 Altstadt Dom (01) Neumünster (02) Peter (03) Innere Pleich (04) Haug (05) Äußere Pleich (06) Rennweg (09) Mainviertel (17)

02 Zellerau Zellerau (18) 03 Dürrbachtal Dürrbachau (07) Unterdürrbach (22) Oberdürrbach (23) 04 Grombühl Grombühl (08) 05 Lindleinsmühle Lindleinsmühle (19)

06 Frauenland Mönchberg (10) Frauenland (11) Keesburg (12) 07 Sanderau Sanderau (13) 08 Heidingsfeld Heidingsfeld (14) 09 Heuchelhof Heuchelhof (20)

10 Steinbachtal Steinbachtal (15) Nikolausberg (16) 11 Versbach Versbach (24) 12 Lengfeld Lengfeld (25) 13 Rottenbauer Rottenbauer (21)

A városi tanács és a polgármester irányítja Würzburgot. A tanács 1256-ban alakult. Würzburg polgármesterei:

Év Lakosság 1200 5000 1512 5 365 1571 8 590 1621 9 782 1703 13 883 1787 18 070 1813 19 925 1830. június 1. 21 672 1846. dec. 3. 22 650 1852. dec. 3. 29 848 1855. dec. 3. 32 598 1861. dec. 3. 36 119 1864. dec. 3. 41 575 1867. dec. 3. 42 185 1871. dec. 1. 40 005

Év Lakosság 1875. dec. 1. 44 975 1880. dec. 1. 51 014 1885. dec. 1. 55 010 1890. dec. 1. 61 039 1895. dec. 2. 68 747 1900. dec. 1. 75 499 1905. dec. 1. 80 327 1910. dec. 1. 84 496 1916. dec. 1. 71 044 1917. dec. 5. 70 923 1919. október 8. 86 571 1925. június 16. 89 910 1933. június 16. 101 003 1939. május 17. 107 515 1945. dec. 31. 52 999

Év Lakosság 1946. október 29. 55 604 1950. szept. 13. 78 443 1956. szept. 25. 102 950 1961. június 6. 116 883 1965. dec. 31. 122 067 1970. május 27. 117 147 1975. dec. 31. 112 584 1980. dec. 31. 128 652 1985. dec 31. 127 997 1987. május 25. 123 378 1990. dec. 31. 127 777 1995. dec. 31. 127 295 2000. dec. 31. 127 966 2005. dec. 3.1. 129 628 2006. dec. 31. 131 320

¹ Népszámlálás

A 3-as autópálya	Hollandia – Ruhr-vidék – Frankfurt am Main – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Ausztria
A 7-es autópálya	Dánia – Hamburg – Hannover – Kassel – Würzburg – Ulm – Ausztria
A 81-es autópálya	Würzburg – Heilbronn – Stuttgart – Singen
B 8-as szövetségi út	Hollandia – Ruhr-vidék – Frankfurt am Main – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Ausztria
B 13-as szövetségi út	Würzburg – Ansbach – Eichstätt − Ingolstadt – Unterschleißheim – München – Bad Tölz
B 19-es szövetségi út	Eisenach – Mellrichstadt – Würzburg – Ulm – Oberstdorf – Ausztria
B 22-es szövetségi út	Würzburg (Mainfrankenpark) - Bamberg - Bayreuth - Weiden in der Oberpfalz - Cham
B 27-es szövetségi út	Blankenburg – Göttingen – Fulda – Würzburg – Ludwigsburg – Stuttgart – Tübingen – Donaueschingen – Svájc

Würzburgban 5 villamosvonal található, összesen 19,7 km hosszan. Utoljára 1989-ben építettek vonalat Heuchelhof városrészben.

A városban a buszközlekedés az elterjedt. A buszok központi végállomása a buszpályaudvar a vasúti pályaudvar mellett.

Würzburg az északi-déli fővasútvonal mentén fekszik, amely Hamburg, Bréma, Hannover, Kassel, Würzburg, Nürnberg érintésével Münchenig tart.

A helyi főpályaudvart az 1950-es években modernizálták.

A várostól északnyugatra 3 és fél kilométerre található egy reptér a sportrepülők számára.

Bővebben: Würzburgi érseki palota

• Julius-Maximilians-Universität: Első megalapítása 1402-ben volt, majd 1582-ben újra megnyitják kapuit.
• Zenei Főiskola (Hochschule für Musik Würzburg): 1804-ben alapították. 2001-ben a Zenei Akadémia része lett.
• Würzburg-Schweinfurt Szakiskola (Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt): 1971-ben alapították.

A városban több középiskola is található:

^[3]

• Deutschhaus Gimnázium
• Friedrich Koenig Gimnázium
• Matthias Grünewald Gimnázium
• Mozart- und Schönborn Gimnázium
• Riemenschneider Gimnázium
• Röntgen Gimnázium
• Siebold Gimnázium
• Szt. Ursula Gimnázium
• Wirsberg Gimnázium

• Január: Nemzetközi filmhétvége
• Március: Tavaszi néptáncfesztivál
• Április: ShuttleParty, Kastélyfutás
• Május: Afrika-fesztivál
• Május/Június: Würzburgi borfalu
• Június: Művészeti fesztivál
• Június/Július: Mozart-ünnep
• Július: Kiliani ünnepség
• Július/augusztus: Christopher Street Day
• Augusztus/Szeptember: Hercegérseki udvari zenei nap
• Augusztus/Szeptember: Borünnep
• Szeptember/Október: Majna kirakodó vásár (minden 2. évben)
• Szeptember: város napja
• Október: ShuttleParty
• Október/November: Kabarénap
• November: Würzburgi sütőnap
• December: Karácsonyi vásár

•  USA Faribault, 1949 óta
•  Skócia Dundee, 1962 óta
•  Franciaország Caen, 1962 óta
•  USA Rochester, 1966 óta
•  Tanzánia Mwanza, 1966 óta
•  Japán Ócu, 1979 óta
•  Spanyolország Salamanca, 1980 óta
•  Németország Suhl, 1988 óta
•  Svédország Umeå, 1992 óta
•  Írország Bray, 2000 óta

• Würzburg
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• Würzburg