Bad Tölz
| Bad Tölz | |||
 | |||
| A város látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Bad Tölz-Wolfratshausen járás (1972. július 1. – ) | ||
| Irányítószám | 83646 | ||
| Körzethívószám | 08041 | ||
| Rendszám | TÖL | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 360 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 628,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 658 m | ||
| Terület | 30,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 47° 45′ 37″, k. h. 11° 33′ 24″47.760278°N 11.556667°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 37″, k. h. 11° 33′ 24″47.760278°N 11.556667°E | |||
 Bad Tölz
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Bad Tölz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Tölz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bad Tölz település Németországban, azon belül Bajorországban fekvő fürdőváros. Lakosainak száma 19 360 fő (2023. december 31.).[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 1859 | 4000 | 12 000 | 12 986 | 13 798 | 17 613 | 17 946 | 18 475 | 18 802 | 19 360 |
| 1800 | 1887 | 1945 | 1970 | 1987 | 2005 | 2012 | 2015 | 2019 | 2023 |
Fekvése
[szerkesztés]A B 472-es út mellett, Bad Heilbrunn közelében, az Isar partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]
Az Isar menti település már a Római korban is a folyó egyik fontos átkelőhelye volt.
Nevét már 1182-ben említette oklevél Tollenze néven, mint halászok és tutajosok települését. Később, 1331-ben Bajor Lajos vásárrendezési joggal is felruházta.
A 15. századi krónikák pedig már helybéli asztalosait is megemlítették, akiknek virágdíszes parasztbútorai kelendő árucikkek voltak, és azok is maradtak egészen a 19. századig.
A település 1845-ben kapta mai Bad Tölz nevét, amikor határában egész Németország legerősebb és legtisztább jódos forrásait fedezték fel.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Óváros - Az Isar hídjától keletre húzódik, melyben szebbnél-szebb kétemeletes paraszt-reneszánsz stílusban épült házak húzódnak, melyek változatos kapuzataikkal, ablakkeretezéseikkel és színes falfestésükkel érdekes látványt nyújtanak.
- Városháza (Rathaus) - két régi házból Gabriel von Seidl müncheni építész alakította ki 1903-ban stílusával a környezethez igazítva.
- Mária mennybemenetele plébániatemplom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt) - tornya újgótikus, csak 1877-ben épült. A késő gótikus csarnoktemplomot 1466-1490 között építették, de több ízben, különösen 1612-ben átalakították. Legrégebbi tartozéka a keletre néző oldalhajó 1550 körülről fennmaradt üvegablaka, valamint a Winzererel-kápolna bejárata fölötti ugyancsak 16. századi Szent Sebestyént és Szent Rókust ábrázoló freskók.
- Búcsújáró templom (Wallfahrtskirche Maria Hilf) - A 17. századi pestisjárványt követően felállított kápolna helyén épült.
- Ferencesek temploma (Franziskanerkirche) - Az Isar hídfőjétől nyugatra. Szentélyében a 16. századból fennmaradt fa dombormű Szűz Mária halálát ábrázolja.
- Kálvária domb - tetejéről az egész város belátható. A dombon levő golgota a 18. század első évtizedeiben jött létre több kisebb kápolnával.
- Blamberg csúcs - az 1428 méter magasságú csúcsra libegő visz fel a városból.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német, angol)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
