Resznek

Resznek
Szent József-templom
Resznek címere Resznek zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Csiszár Balázs (független)[1]
Irányítószám	8977
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	246 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″46.663911111111, 16.47328055555646.663911°N 16.473281°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″46.663911111111, 16.47328055555646.663911°N 16.473281°E
Resznek Pozíció Zala vármegye térképén
Resznek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Resznek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Resznek község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.^[3]

Lenti nyugati szomszédságában fekszik, a 7418-as út mentén; előbbiből a határszélén ágazik ki a Nemesnépre vezető 7421-es út; közigazgatási területét mindemellett egy egészen rövid szakaszon érinti a Lentitől a bajánsenyei határátkelőig vezető 7416-os út is. Maga is határfalunak számít, nyugati szomszédja, Kebeleszentmárton már Szlovéniához tartozik.

Resznek Árpád-kori település. Nevét már 1282-ben említették az írásos források Rezmuc néven. A fontos útvonalak közelségében fekvő településnek 1325-ben, majd 1342-ben már Szent Kereszt nevű templomát is említették, majd 1403-ban már a Rezneki család által épített palánkváráról is említést tettek az oklevelekben, mely ekkor az Egerváriakhoz került.

1441-ben pedig ismét tulajdonosváltásra került sor, mivel a hűtlenség vádjával lefogott Egervári Balázstól a birtok a gersei Pető család kezébe került mint királyi juss. A vár jelentősége azonban még a török idők előtt megszűnt.

1523-ban az egervári uradalom része, ekkor Kanizsai László birtokaként említik. 1531-ben Hashagyi és Egervári birtok.

1543-ban már mai Resznek nevén említették az írásos dokumentumokban.

1558-tól Nádasdy család tulajdonába került, 1632-től pedig már a Batthyány család birtokaként szerepelt.

1720-ban gróf Széchenyi Zsigmond birtoka volt, aki a pölöskei tiszttartón keresztül irányította 1746-ig, amikor az elmaradt szolgáltatások miatt a keményebb kezű Széchenyi Ignác felgyújtatta a falut, később a Széchenyiek eladták itteni birtokaikat, köztük a reszneki földeket is.

Az 1700-as években a falu több birtokos kezében is volt, melyek közül a legnagyobb a Bernáth család volt, akik az 1770-es években egy szép kastélyt is építettek birtokukon.

1832-ben egy vízügyi felmérésben említik Reszneket, mint a Bécs-Trieszt közti út közelében fekvő települést.

1851 után Nordberg birtokként kétutcás szalagfalu volt, melyet mocsaras terület határolt. 1907-ben Resznek az alsólendvai járáshoz tartozó önálló anyakönyvi kerület és önálló körjegyzőség volt, mely önálló lelkészségét 1928-ban hozta létre.

1935-ben említették római katolikus elemi iskoláját is, ekkor legnagyobb birtokosai a dr. Hajós és a Taubert családok voltak, a lakosság egy része urasági cseléd, de jellemző volt az iparosság (kovács, cipész, cserepező, asztalos, lakatos), valamint a földművelés is.

A falu fejlődésének jellemzően kisbirtokosi tulajdonviszonyai mellett a jugoszláv határ miatti elzártsága is akadálya volt.

• 1990–1994: Huzián József (független)^[4]
• 1994–1998: Huzián József (független)^[5]
• 1998–2002: Huzián József (független)^[6]
• 2002–2006: Huzián József (független)^[7]
• 2006–2010: Huzián József (független)^[8]
• 2010–2014: Kercsmár István (független)^[9]
• 2014–2019: Kercsmár István (független)^[10]
• 2019–2024: Kercsmár István (független)^[11]
• 2024– : Csiszár Balázs (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,9%, cigány 4,6%. A lakosok 82,5%-a római katolikusnak, 1,4% reformátusnak, 2,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).^[12]

• Tauber-kastély és a hozzá tartozó műemlék magtár^[13]
• Szent József-templom

• Resznek az utazom.com honlapján^{[halott link]}