Kisapáti

Kisapáti
Kisapáti címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Bicskei Sándor (független)[1]
Irányítószám	8284
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	366 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	48,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′ 41″, k. h. 17° 28′ 05″46.844588888889, 17.46808055555646.844589°N 17.468081°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 41″, k. h. 17° 28′ 05″46.844588888889, 17.46808055555646.844589°N 17.468081°E
Kisapáti Pozíció Veszprém vármegye térképén
Kisapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisapáti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisapáti község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

A Tapolcai-medencében, a Szent György-hegy keleti oldalánál fekszik, Tapolcától 5 kilométerre délkeletre.

Főutcája a várost Nemesguláccsal összekötő 7345-ös út, ezen keresztül Badacsony és a környék más Balaton-parti települései is könnyen elérhetők innen.

A hazai vasútvonalak közül a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal érinti, amelynek egy (\Nemesguláccsal közös) megállási pontja van itt; Nemesgulács-Kisapáti megállóhely a két község határvonalán helyezkedik el, ott, ahol a vasút keresztezi a 7345-ös utat.

Első írásos említése 1222-ből van (Apaty). A arra utal, hogy a település a pannonhalmi apátság tulajdona volt, a Kis előtag a közeli Monostorapátitól való megkülönböztetésül lehet a névben. Hívták Sárosapátinak is. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

• 1990–1994: Thorday László Bence (független)^[3]
• 1994–1998: Csizmazia Mária (független)^[4]
• 1998–2002: Csizmazia Mária (független)^[5]
• 2002–2006: Csizmazia Mária (független)^[6]
• 2006–2010: Keszei Endre Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Keszei Endre Tibor (független)^[8]
• 2014–2019: Keszei Endre Tibor (független)^[9]
• 2019–2024: Kiss Imre (független)^[10]
• 2024– : Bicskei Sándor (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 3,5% németnek, 0,9% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 2,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 10,7% (15,7% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,8% volt római katolikus, 1,2% református, 0,9% ortodox, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 2,7% felekezeten kívüli (45,4% nem válaszolt).^[12]

• Szent Kereszt kápolna: román stílusú, 1245-ből
• szőlőtermelés, borászat
• Kaán Károly-kulcsosház

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisapáti témájú médiaállományokat.

• Kisapáti