Skót labdarúgó-válogatott

Skócia
Szövetség neve	Scottish Football Association
Konföderáció	UEFA (Európa)
Szövetségi kapitány	Steve Clarke
Csapatkapitány	Andrew Robertson
Legtöbb válogatottság	Kenny Dalglish (102)
Legtöbb válogatott gól	Kenny Dalglish Denis Law (30)
Stadion	Hampden Park
FIFA-kód	SCO
Mezek
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 52. (2024. szept. 19.)[1] Legmagasabb FIFA-rang 13. (2007. október) Legalacsonyabb FIFA-rang 88. (2005. március) Élő-rang 35. (2024. júl. 15.)[2] Legmagasabb Élő-rang 1. (1876 – 1892, 1904.) Legalacsonyabb Élő-rang 64. (2005. május)
Első hivatalos mérkőzés
1872. november 30., Skócia  Skócia 0–0 Anglia
Legnagyobb győzelem
1901. február 23., Glasgow, Skócia  Skócia 11–0 Írország
Legnagyobb vereség
1954. június 19., Bázel, Svájc  Uruguay 7–0 Skócia
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 8 (Először: 1954) Legjobb eredmény Csoportkör
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 3 (Először: 1992) Legjobb eredmény Csoportkör

A skót labdarúgó-válogatott Skócia nemzeti csapata, amelyet a skót labdarúgó-szövetség (angolul: Scottish Football Association) irányít. A skót válogatott (Anglia mellett) a világ legidősebb nemzeti csapata. Ez a két ország játszotta a labdarúgás történetének első válogatott mérkőzését 1872-ben. A skót válogatott a hazai mérkőzéseit a Hampden Parkban játssza.

Skócia ugyan része az Egyesült Királyságnak, de önálló válogatottja és bajnoksága van. Ezért a különböző labdarúgó versenysorozatokban önállóan indul, kivéve az olimpiai játékokat, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai között csak Nagy-Britannia szerepel.^[3] Történetük során eddig nyolc világbajnokságon és két Európa-bajnokságon szerepeltek, de csoportkörnél tovább egyszer sem jutottak.

A csapat szurkolóit Tartan Army-nak nevezik; ősi riválisuk Anglia, akiket a skótok egyszerűen csak Auld Enemy-nek (ősi ellenségnek) neveznek.

Skócia és Anglia tudhatja magáénak a világ két legöregebb labdarúgó-válogatottját. Ez a két ország játszotta a labdarúgás történetének legelső válogatott mérkőzését 1872. november 30-án, amely 0–0-s döntetlennel ért véget. A következő negyven évben Skócia csak a brit házibajnokságban szereplő ellenfelek (Anglia, Wales, Írország) ellen lépett pályára. A rivalizálás Angliával gyorsan kialakult és tart a mai napig. A brit házibajnokságot 24 alkalommal nyerték meg, 17 alkalommal pedig megosztva lettek elsők. Nem a brit szigetekről származó ellenféllel először 1929-ben találkoztak, ekkor Norvégiát verték 7–3-ra.

Skócia a többi brit országhoz hasonlóan nem vett részt az első három világbajnokságon az 1930-as években. Ennek oka az volt, hogy a négy szövetséget kizárta a FIFA tagjai közül, mert az amatőr státuszban lévő játékosok szerepeltetéséről nem született megegyezés. A négy szövetség (beleértve a skótot is) a második világháború után lett ismét tagja a FIFA-nak.

Az 1950-es világbajnokságra Skócia ugyan kijutott, azonban a skót Labdarúgó-szövetség döntése értelmében visszaléptek. A FIFA jelezte, hogy az 1950-es brit házibajnokság egyben selejtezőül is szolgál az 1950-es brazíliai vb-re, melyre az első két helyezett indulási jogot szerez. A skót szövetség álláspontja szerint csak abban az esetben voltak hajlandóak részt venni, hogyha első helyről kvalifikálják magukat. Az első két mérkőzésüket megnyerték, Angliától azonban 1–0-ra kikaptak és így csak a második helyen zártak. A vb-re tehát kijutottak, de nem kívántak élni a lehetőséggel. A skót szövetség helyette egy Észak-amerikai túrára küldte el a válogatottat.

Az 1954-es világbajnokságra is ugyanaz volt a sorrend, az 1954-es brit házibajnokság vb-selejtezőcsoport is volt egyben. Skócia ismét a második helyen végzett, de ezúttal a szövetség rábólintott az indulásra. A tornára nevezhető 22 játékos helyett a skótok mindössze 13 játékossal képviselték magukat. Első mérkőzésükön 1–0-ra kaptak ki Ausztriától. Ezt követte a világbajnoki címvédő Uruguay elleni találkozó, melyen 7–0-s vereséget szenvedtek.

Az 1958-as világbajnokságon 1–1-s döntetlent játszottak Jugoszláviával, Paraguay és Franciaország ellen pedig kikaptak és nem jutottak tovább.

Az 1960-as években egyetlen tornára sem sikerült kijutniuk. 1967-ben 3–2-re legyőzték a regnáló világbajnok Angliát. A győzelem hírére a skót szurkolók kijelentették, hogy ezzel Skócia lett a nem hivatalos világbajnok. Rangos nemzetközi tornán egészen az 1974-es világbajnokságig nem szerepeltek. A Nyugat-Németországban rendezett vb-n Zairét 2–0-ra verték, Brazíliával 0–0-s, Jugoszláviával pedig 1–1-s döntetlent játszottak. A továbbjutásról a rosszabb gólkülönbség miatt maradtak le.

Az 1978-as világbajnokságon Peru ellen 3–1-s vereséggel nyitottak, amit az Irán elleni 1–1-s döntetlen követett. A harmadik mérkőzésükön Hollandiát megverték 3–2-re. Ezen a találkozón Archie Gemmill két gólt szerzett, ebből a másodikat azután, hogy három holland védőt is kicselezett mielőtt a kapuba talált. A győzelem azonban nem volt elég a továbbjutáshoz, melyről ismét a rosszabb gólkülönbség miatt maradtak le.

Az 1980-as Európa-bajnokságra nem jutottak ki, az 1982-es világbajnokságra azonban igen. Első találkozójukon Új-Zélandot 5–2-re verték. A Zicóval és Sócrates-szel felálló Brazíliától 4–1-s vereséget szenvedtek, végül a Szovjetunióval 2–2-s döntetlent játszottak.

Az 1986-os világbajnokság selejtezőinek utolsó mérkőzésen Wales ellen léptek pályára a skótok. A tét a csoport második helyének megszerzése volt, ami interkontinentális pótselejtezőt ért. A walesiek hamar 1–0-s előnyre tettek szert, de Davie Cooper révén sikerült egyenlítenie a skótoknak a 81. percben. Az 1–1-s döntetlen Skóciának kedvezett, de az örömöt beárnyékolta egy tragédia. A játékoskijáró előtt izguló szövetségi kapitány, Jock Stein egyszer csak összeesett, a szíve nem bírta az izgalmakat. Azonnal az orvosi szobába vitték, de már nem tudták megmenteni az életét.^[4] Helyét az addigi segítője, Alex Ferguson vette át a kapitányi poszton. A skótok a vb-pótselejtezőn a magyar származású Árok Ferenc irányította Ausztráliával kerültek szembe, és a hazai 2–0-s győzelemmel, majd az idegenbeli 0–0-s döntetlennel kijutottak a vb-re.

A világbajnokságot a Dánia elleni 1–0-s és az NSZK elleni 2–1-s vereséggel nyitották, az Uruguay elleni gól nélküli döntetlen pedig kevés volt a továbbjutáshoz. Az 1988-as Európa-bajnokság selejtezőiben a negyedik helyen zártak, de az utolsó előtti mérkőzésükön a Bulgária elleni idegenbeli 1–0-s győzelmükkel hozzásegítették Írországot története első nemzetközi tornarészvételéhez.

Az 1990-es világbajnokság selejtezőiben a második helyen végeztek csoportjukban Jugoszlávia mögött. A vb-n a C csoportba kerültek Brazília, Costa Rica és Svédország mellé. Első mérkőzésükön 1–0-ra kikaptak Costa Ricától, majd Svédországot 2–1-re ugyan legyőzték, de a Brazíliától elszenvedett újabb vereségnek köszönhetően lemaradtak a továbbjutásról.

1992-ben Skócia története első Európa-bajnokságán vett részt. Annak ellenére, hogy Hollandia és Németország ellen is jól játszottak végül vereségeket szenvedtek. A FÁK csapatát 3–0-ra megverték, de nem volt elég az elődöntőbe jutáshoz. 1994-es vb selejtezőiben csoportjuk negyedik helyén végeztek Olaszország, Svájc és Portugália mögött.

Az új szövetségi kapitány, Craig Brown irányításával kijutottak az 1996-os Európa-bajnokságra, ahol az A csoportba kerültek. Első mérkőzésükön 0–0-s döntetlent játszottak Hollandia ellen. A következő találkozójuk presztízscsatának számított, amikor a rendező Angliával találkoztak. Gary McAllister kihagyott egy tizenegyest, az angolok viszont két gólt is szereztek. A második mesterien kivitelezett, emlékezetes találatot Paul Gascoigne szerezte, miután beesernyőzte a Colin Hendry-t. Utolsó csoportmérkőzésükön 1–0-ra legyőzték Svájcot Ally McCoist góljával. Ez önmagában elég lett volna a továbbjutáshoz, mivel a csoport másik mérkőzésén az angolok 4–0-ra vezettek a hollandok ellen, de a végén sikerült a szépítés, ami azt eredményezte, hogy Skócia rosszabb gólkülönbsége miatt a csoport harmadik helyén végzett.

Az Európa-bajnokság után Craig Brown maradt a posztján és kivezette a válogatottat az 1998-as világbajnokságra. A torna nyitómérkőzését a skótok játszották a címvédő Brazília ellen. John Collins tizenegyesből még egyenlíteni tudott, de Tom Boyd öngóljával 2–1-s vereség lett a vége. A következő mérkőzésükön 1–1-s döntetlent játszottak Norvégiával. A harmadik találkozójukon 3–0-s vereséget szenvedtek Marokkó ellen és kiestek.

A 2000-es Európa-bajnokság pótselejtezőiben Anglia ellen léptek pályára. Az első mérkőzést az angolok Paul Scholes két góljával 2–0-ra megnyerték. A Wembley-ben játszott visszavágót a skótok végül csak 1–0-ra nyertek Don Hutchison találatával, így összesítésben 2–1 arányban alulmaradtak.

A 2002-es világbajnokságra nem jutottak ki miután a harmadik helyen végeztek a selejtezőcsoportjukban Horvátország és Belgium mögött. A selejtezők után Craig Brown lemondott, helyére a német Berti Vogts lett kinevezve a kapitányi posztra. A 2004-es Európa-bajnokság pótselejtezőjében Hollandiával találkoztak. Az első mérkőzést a skótok 1–0-ra megnyerték a Hampden Parkban, de a visszavágón 6–0-s vereséget szenvedtek. A barátságos mérkőzéseken elért gyenge eredmények és a 2006-os világbajnokság selejtezőinek rossz kezdése miatt Berti Vogts 2004 végén lemondott. A selejtezők végén Olaszország és Norvégia mögött a harmadik helyen zártak.

A 2008-Európa-bajnokság selejtezőinek B csoportjában győzelmeket értek el Grúzia, Feröer, Litvánia, Ukrajna ellen, Franciaországot pedig oda-vissza sikerült megverniük 1–0-ra. Azonban az utolsó két mérkőzésüket elveszítették Grúzia és Olaszország ellen és emiatt két ponttal maradtak le a kijutást érő második helyről. A 2010-es világbajnokság selejtezőiben 1–0-s vereséggel kezdtek Macedóniában. A nyolc selejtezőből mindössze hármat tudtak megnyerni, egy döntetlen és négy vereség mellett.

A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőiben Csehország, Litvánia, Liechtenstein és az Eb-címvédő Spanyolország társaságában az I csoportban szerepeltek. A sorozat végén a pótselejtezőt érő második helyről két ponttal maradtak le. 2013 januárjában a korábbi válogatott labdarúgó Gordon Strachan lett kinevezve a szövetségi kapitányi posztra. A 2014-es világbajnokság selejtezőiben Skócia az A csoport negyedik helyén végzett. Horvátországot idegenben és hazai pályán is legyőzték. A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőinek D csoportjában négy győzelemmel, három döntetlennel és három vereséggel a negyedik helyen zártak.

A 2018-as világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek az ősi rivális angolokkal, akikkel már 1999 óta nem találkoztak. 2016. november 11-én a Wembley-ben 3–0-ra győztek az angolok, a visszavágóra 2017. június 10-én kerül sor.

Regionális:

Brit házibajnokság

• Győztes: 24 alkalommal (17 alkalommal megosztva)

Rous-kupa

• Győztes: 1 alkalommal (1985)

Minitorna:

Kirin-kupa

• Győztes: 1 alkalommal (2006)

A válogatott nyolc alkalommal kvalifikálta magát világbajnokságra, ám egyetlen esetben sem tudott túljutni az első fordulón. Először 1954-ben, legutóbb 1998-ban jutottak ki vb-re, előbbin mindkét meccsüket elvesztették, utóbbin egy döntetlen mellett kétszer kaptak ki.

Világbajnokság										Selejtezők
Év	Eredmény	H.	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret	H.	M	Gy	D	V	G+	G–
1930	nem indult
1934
1938
1950	kijutott, de visszalépett									2.	3	2	0	1	10	3
1954	Csoportkör	15.	2	0	0	2	0	8	Keret	2.	3	1	1	1	8	8
1958	Csoportkör	14.	3	0	1	2	4	6	Keret	1.	4	3	0	1	10	9
1962	nem jutott ki									2.	5	3	0	2	12	11
1966										2.	6	3	1	2	8	8
1970										2.	6	3	1	2	18	7
1974	Csoportkör	9.	3	1	2	0	3	1	Keret	1.	4	3	0	1	8	3
1978	Csoportkör	11.	3	1	1	1	5	6	Keret	1.	4	3	0	1	6	3
1982	Csoportkör	15.	3	1	1	1	8	8	Keret	1.	8	4	3	1	9	4
1986	Csoportkör	19.	3	0	1	2	1	3	Keret	2.	8	4	2	2	10	4
1990	Csoportkör	18.	3	1	0	2	2	3	Keret	2.	8	4	2	2	12	12
1994	nem jutott ki									4.	10	4	3	3	14	13
1998	Csoportkör	27.	3	0	1	2	2	6	Keret	2.	10	7	2	1	15	3
2002	nem jutott ki									3.	8	4	3	1	12	6
2006										3.	10	3	4	3	9	7
2010										3.	8	3	1	4	6	11
2014										4.	10	3	2	5	8	12
2018										3.	10	5	3	2	17	12
2022										2.	11	7	2	2	18	10
2026	később									később
Összesen		8/22	23	4	7	12	25	41	–	Összesen	136	69	30	37	210	146

Európa-bajnokságra háromszor jutott ki Skócia, de mindig kiesett a csoportkörben. Először 1992-ben jutottak ki.

      Egészben vagy részben hazai rendezésű

Európa-bajnokság										Selejtezők
Év	Eredmény	H.	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret	H.	M	Gy	D	V	G+	G–
1960	nem indult
1964
1968	nem jutott ki									2.	6	3	2	1	10	8
1972										3.	6	3	0	3	4	7
1976										3.	6	2	3	1	8	6
1980										4.	8	3	1	4	15	13
1984										4.	6	1	2	3	8	10
1988										4.	8	3	3	2	7	5
1992	Csoportkör	5.	3	1	0	2	3	3	Keret	1.	8	4	3	1	14	7
1996	Csoportkör	12.	3	1	1	1	1	2	Keret	2.	10	7	2	1	19	3
2000	nem jutott ki									2. (pótselejtező)	12	6	3	3	16	12
2004										2. (pótselejtező)	10	5	2	3	13	14
2008										3.	12	8	0	4	21	12
2012										3.	8	3	2	3	9	10
2016										4.	10	4	3	3	22	12
2020	Csoportkör	22.	3	0	1	2	1	5	Keret	3. (pótselejtező)	12	5	2	5	17	20
2024	Csoportkör	24.	3	0	1	2	2	7	Keret	2.	8	5	2	1	17	8
2028	később									később
2032	később									később
Összesen		4/17	12	2	3	7	7	17	–	Összesen	130	62	30	38	200	147

Csoportkör												Egyenes kieséses szakasz
Szezon	Liga	Csoport	H	M	Gy	D	V	G+	G–	Feljutás/kiesés	Helyezés	Év	Eredmény	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret
2018–19	C	1.	1.	4	3	0	1	10	4		25.	2019	nem jutott be
2020–21	B	2.	2.	6	3	1	2	5	4		23.	2021
2022–23	B	1.	1.	6	4	1	1	11	5		20.	2023
2024–25	A	1.										2025
Összesen				16	10	2	4	26	13				0/3	–	–	–	–	–	–

A skót labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése kék mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez pedig fehér mezből, kék nadrágból és fehér sportszárból áll, de gyakran változtatják a színét.

Hazai

1974

1978

1982

1986

1990

1992

1994-96

1996-98

2005-06

2008

2010

2012

2014-15

Idegenbeli

1990

2006

2007

2008

2010

2012

2014-15

A válogatott kerete a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire.^[5]

A pályára lépesek és gólok száma a 2024. június 7-i  Finnország elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Születési dátum / Kor Válogatottság Gólok Klub 1 K Angus Gunn 1996. január 22. (28 éves) 10 0 Norwich City 12 K Liam Kelly 1996. január 23. (28 éves) 1 0 Motherwell 21 K Zander Clark 1992. június 26. (32 éves) 4 0 Heart of Midlothian 2 V Anthony Ralston 1998. november 16. (26 éves) 9 1 Celtic 3 V Andrew Robertson 1994. március 11. (30 éves) 71 3 Liverpool 5 V Grant Hanley 1991. november 20. (32 éves) 50 2 Norwich City 6 V Kieran Tierney 1997. június 5. (27 éves) 45 1 Real Sociedad 13 V Jack Hendry 1995. május 7. (29 éves) 31 3 El-Áttifák 15 V Ryan Porteous 1999. március 25. (25 éves) 11 1 Watford 16 V Liam Cooper 1991. augusztus 30. (33 éves) 19 0 Leeds United 17 V Greg Taylor 1997. november 5. (27 éves) 14 0 Celtic 22 V Ross McCrorie 1998. március 18. (26 éves) 1 0 Bristol City 26 V Scott McKenna 1996. november 12. (28 éves) 35 1 Köbenhavn 4 KP Scott McTominay 1996. december 8. (27 éves) 49 8 Manchester United 7 KP John McGinn 1994. október 18. (30 éves) 66 18 Aston Villa 8 KP Callum McGregor 1993. június 14. (31 éves) 60 3 Celtic 11 KP Ryan Christie 1995. február 22. (29 éves) 49 6 Bournemouth 14 KP Billy Gilmour 2001. június 11. (23 éves) 27 1 Brighton & Hove Albion 20 KP Ryan Jack 1992. február 27. (32 éves) 20 0 Rangers 23 KP Kenny McLean 1992. január 8. (32 éves) 39 2 Norwich City KP Stuart Armstrong 1992. március 30. (32 éves) 50 5 Southampton 9 CS Lawrence Shankland 1995. augusztus 10. (29 éves) 11 3 Heart of Midlothian 10 CS Ché Adams 1996. július 13. (28 éves) 30 6 Southampton 18 CS Lewis Morgan 1996. szeptember 30. (28 éves) 3 0 New York Red Bulls 19 CS Tommy Conway 2002. augusztus 6. (22 éves) 1 0 Bristol City 25 CS James Forrest 1991. július 7. (33 éves) 39 5 Celtic

Szám Poszt Név Születési dátum / Kor Válogatottság Gólok Klub K Robby McCrorie 1998. március 18. (26 éves) 29 1 Livingston V Liam Palmer 1991. szeptember 19. (33 éves) 8 0 Sheffield Wednesday V Andrew Considine 1987. április 1. (37 éves) 3 0 Aberdeen V Paul Hanlon 1990. január 20. (34 éves) 1 0 Hibernian V Paul McGinn 1990. október 22. (34 éves) 0 0 Hibernian V Ryan Porteous 1999. március 25. (25 éves) 0 0 Hibernian KP Kenny McLean 1992. január 8. (32 éves) 20 1 Norwich City KP Ryan Jack 1992. február 27. (32 éves) 10 0 Rangers KP Ross McCrorie 1998. március 18. (26 éves) 0 0 Aberdeen CS Oliver McBurnie 1996. június 4. (28 éves) 16 0 Sheffield United CS Leigh Griffiths 1990. augusztus 20. (34 éves) 22 4 Celtic CS Callum Paterson 1994. október 13. (30 éves) 17 0 Sheffield Wednesday CS Oliver Burke 1997. április 7. (27 éves) 13 1 Sheffield United CS Lawrence Shankland 1995. augusztus 10. (29 éves) 4 1 Dundee United

Az adatok 2018. március 23. állapotoknak felelnek meg.

• A még aktív játékosok (Félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok [szerkesztés] # Játékos Időszak Vál. Gól 1 Kenny Dalglish[6] 1971–1986 102 30 2 Jim Leighton[6] 1982–1998 91 0 3 Darren Fletcher 2003– 80 5 4 Alex McLeish[6] 1980–1993 77 0 5 Paul McStay[6] 1983–1997 76 9 6 Tom Boyd[6] 1990–2001 72 1 7 Kenny Miller[6] 2001–2013 69 18 David Weir[6] 1997–2010 1 9 Christian Dailly[7] 1997–2008 67 6 10 Willie Miller[6] 1975–1989 65 1

Legtöbb gólt szerző játékosok [szerkesztés] # Játékos Időszak Gól Vál. Átlag 1 Denis Law[8] 1958–1974 55 30 0.545 Kenny Dalglish[8] 1971–1986 102 30 0.294 3 Hughie Gallacher[9][10] 1924–1935 20 24 1.2 4 Lawrie Reilly[8] 1948–1957 38 22 0.579 5 Ally McCoist[8] 1986–1998 61 19 0.311 6 Kenny Miller 2001–2013 69 18 0.261 7 Robert Hamilton 1899–1911 11 15 1.364 James McFadden 2002–2010 48 15 0.313 9 Mo Johnston 1984–1991 38 14 0.368 10 Robert Smyth McColl 1896–1908 13 13 1 Andrew Wilson 1920–1923 12 13 1.083

A Skót labdarúgó-szövetség 'dicsőséglistájára' azok a játékosok kerülnek fel, akik legalább 50 alkalommal pályára léptek a skót válogatottban. A legutóbbi belépő a Rangers védője, David Weir volt, aki 2006-ban lett ötvenedszer válogatott. A másik jelenleg is aktív tag a 2004-ben csatlakozott Christian Dailly. A lista jelenleg 50 futballistát számlál, akik között azonban – köszönhetően az ötvenszeres válogatottsági küszöbnek – nincs ott például Jimmy Johnstone, Jim Baxter vagy Billy McNeill.

A Skót labdarúgó-múzeum által mfenntartott Hírességek csarnokába bárki bekerülhet, aki dolgozott (és persze sokat tett) a skót labdarúgásban, nem feltétel a válogatottság. E társaságnak tagja például Gordon Strachan, Walter Smith és Alan Hansen.

Skócia sportminisztériuma a nemzet legnagyobb sportolóit tömöríti Hírességek csarnokába, akik között tizennégy labdarúgó vagy menedzser található, olyan nagy egyéniségek, mint Jock Stein, Kenny Dalglish, Bill Shankly vagy Matt Busby.

Roy Aitken Jim Baxter Billy Bremner Tom Boyd Bobby Collins John Collins Davie Cooper Steve Clarke Kenny Dalglish Bobby Evans Darren Fletcher Barry Ferguson Hughie Gallacher Archie Gemmill Eddie Gray Alan Gilzean Andy Goram Richard Gough George Graham Eddie Gray

John Greig Alan Hansen Asa Hartford Colin Hendry David Herd Alex James Sandy Jardine Mo Johnston Jimmy Johnstone Joe Jordan Denis Law Paul Lambert Jim Leighton Peter Lorimer Maurice Malpas Gary McAllister Brian McClair Ally McCoist James McFadden

Danny McGrain Alex McLeish Billy McNeill Paul McStay Dave Mackay Lou Macari Kenny Miller Willie Miller Alan Morton Lawrie Reilly Alan Rough Graeme Souness Paul Sturrock Gordon Strachan Andrew Watson David Weir John White George Young

• Skót U21-es labdarúgó-válogatott
• Skót női labdarúgó-válogatott
• Don't Come Home Too Soon

• A skót labdarúgó-szövetség hivatalos honlapja (angol nyelven). Scottish Football Association
• Skócia a FIFA honlapján. FIFA. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
• Skócia az UEFA honlapján. UEFA
• Skócia eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
• Skócia - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján. RSSSF. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
• Skócia futballtörténete, 1872–2005; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2005 (Stadion Hungary issue)