Vita:Világító dióda

	Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan	Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt	Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

melyik a negatív fele?? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.199.207.156 (vitalap | szerkesztései) 2007. április 17., 11:56

A hoszabbik :D – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.92.178 (vitalap | szerkesztései) 2007. október 4., 12:13

Az bizony a gyártótól függ. Lehet kapni mindkétfajta bekötéssel. Az angol oldalon épp a rövidebb lábat említik a negatívnak --Bitman ^vita 2009. január 28., 15:59 (CET)Válasz

Az adott LED polarítását (bekötését) az adott LED adatlapja tartalmazza Weppigu ^vita 2020. január 5., 00:53 (CET)Válasz

Nem értek a témához, tehát csak kérdezek. A színekkel van bajom, ugyanis vannak már olyan LED-ek amelyek több színben is képesek fénykibocsátásra. Ennek a magyarázata érdekelne. Továbbá az van a cikkben, hogy az energia 1-5 %-a a fény, a többi hő. Eddig úgy tudtam, hogy épp azért alkalmazzák a LED-es fényforrásokat, mert hideg fényük van. Hogy is van ez?

Török János – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.113.221 (vitalap | szerkesztései) 2009. január 28., 14:53

• A piros-zöld LED-ben két különböző PN átmenet van egy tokban. Vagy három kivezetése van és akkor a két fényforrás külön-külön vezérelhető, vagy antiparalel vannak kötve és akkor az áram irányától függ, hogy melyikük világít. Ha (az első esetben) mindkettő egyszerre vagy (a második esetben) gyorsan váltogatva (váltóáramú táplálás) világít, akkor látunk sárga színt.
• Fénnyel kapcsolatban a „hideg” a fény színhőmérsékletére vontakozik, nem arra, hogy a fényforrás megégeti-e a kezünket. A LED-ek közt vannak hideg és meleg fényűek is. Ahogy a fénycsövek közt is.
• A leggyakoribb LED-ek 10-30 mW elektromos teljesítményt vesznek fel, ezek nem melegednek annyira, hogy feltűnjön bárkinek is. De lehet kapni 1 wattos fehér LED-eket is, ezeket már hűteni kell, hogy el ne szálljanak.
• Itt egy táblázat a különböző fényforrások fényhasznosításáról: http://www.ecoledlighting.com/docs/LEDEfficiencyComparison.pdf

--Bitman ^vita 2009. január 28., 15:55 (CET)Válasz

Az ú.n. fehér LED három sugárzót tartalmaz, amelyek az alapszíneket sugározzák (vörös, zöld, kék) úgy, hogy az additív színkeveréssel a 6500 K színhőmérsékletű sugárzás jöjjön létre (tehát fehér fény). Mindhárom sugárzó sávszélessége keskeny, ezért nem sugároznak az infravörös tartományban – ezért jó a fényhasznosításuk ("hatásfok"). ZJ ^vita 2010. augusztus 15., 18:16 (CEST)Válasz

Az infravörös fény (formájában történő fotonsugárzás) az nem maga a hőtermelés? Vagy valamit rosszul tudok? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sziráki Tamás (vitalap | szerkesztései) 2009. február 9., 22:35

Jól tudod, de mi a kérdés? Ez részben mennyiségi kérdés: egy LED-diódának általában annyira kicsi a kisugárzott teljesítménye (mondjuk néhány mW?), ami mellett nem lehetne megmelegedni... Ezért nem mondjuk, hogy "hősugárzás" (bár technikailag nagyjából ugyanaz). Szigorú értelemben a frekvenciatartományok nem azonosak, mivel az "infravörös tartomány"-nak csak egy részét nevezik "hősugárzás"-nak (de nem vagyok biztos a határokban). misibacsi*^üzenet 2009. február 10., 10:37 (CET)Válasz

köszi! nagyjából ez lett volna. bár attól még van hőtermelés, hogy az kicsi. így akár a hagyományos izzónál is eltekinthetnénk a fénykibocsátástól, mert ez az energia felhasználásában eltörpül hőtermelés mellett. :) a de amit írtál, arra mindenképp jó volt, hogy utánanézzek itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Infravörös_sugárzás szóval a látható fénytől távolibb tartomány a hőtartomány. Üdv. Sziráki Tamás*üzenet

Egyetértek Misibácsival. A tévé távvezérlők a közeli és közepes IR tartományt használják. A kémiai analitika is. A hadászati laserek sokkal nagyobb hullámhosszúságú lézerfényt használnak – azaz: hősugarakat. ZJ ^vita 2010. augusztus 15., 18:10 (CEST)Válasz

Szerintem ezt a dolgot, amiről a szócikk szól, magyarul világító diódának hívják, még sosem hallottam "fénykibocsátó diódának" nevezni (nem mellesleg fényt kibocsátani annyi, mint világítani). A laptörténet szerint CsörfölyD nevezte át LED-ről a mostani címre, szerintem szimpla tükörfordítás alapján. Van valakinek kifogása az átnevezés ellen? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. augusztus 3., 19:33 (CEST)Válasz

Nincs ellenvetésem, sőt támogatom, bután hangzik. tetradumaláda 2010. augusztus 13., 17:17 (CEST)Válasz

• Magyarországon mindenki LED-nek ismeri. Nézz meg bárhol egy tévé katalógust. ZJ ^vita 2010. augusztus 15., 18:08 (CEST)Válasz

A tévékatalógus nem igazán mérvadó elnevezési kérdésekben, a Wikipédia mércéje szerint nincs komoly forrásértéke. Előnyben részesítjük a magyar elnevezést. Más kérdés, hogy melléknévi szerkezetben valóban elterjedtebb a rövidítés, tehát "LED-es". Van még egy támogatás a vitalapomon, úgyhogy átnevezem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. október 19., 11:49 (CEST)Válasz

Külsőleg, látszólag azonosak a LED diódák és a laser diódák. Ez utóbbiak koherens sugárzást bocsátanak ki. A szócikkben két önálló fejezetre kellene bontani a működésüket, mert az bizony eltérő. MZ/X ^vita 2010. december 23., 22:58 (CET) Most jut eszembe, lehet kapni LED tévét is és lézer diódás tévét is. Csak az veszett drága.Válasz

Érdekes téma – nem vitás. A magyar nyelv sajátossága, hogy választékosan fejezhetjük ki magunkat. Nem kell mindig ugyanazt a kifejezést ismételgetnünk, mert számtalan alternatíva, azaz szinonima áll rendelkezésünkre. Mind a LED, mind a világító dióda, mind pedig a fénykibocsátó dióda helyes. Ha statisztikát vezetünk, akkor személy szerint én többször hallottam már a fénykibocsátó dióda kifejezést, mint a világító diódát. Valamint sosem vásároltam még 7 szegmenses világító dióda kijelzőt. 7 szegmenses LED kijelzőből nagyobb a típusválaszték. Akik hadilábon állnak a tévékatalógusokkal, azok számára van egy jó hírem. Több tonnányi nyomtatott egyetemi/főiskolai jegyzet, szakmai tankönyv, több évfolyam Rádiótechnika és Hobby Elektronika folyóirat áll rendelkezésükre, az egyéb szakirodalmat nem is említve, hogy utánajárjanak, mi ennek az alkatrésznek a neve. – A szakirodalom is választékosan fejezi ki magát.

A LED ugyanolyan átvett név, mint a tranzisztor, vagy az IC. Bár az IC-nek van magyar fordítása, ami az integrált áramkör. Ez a kifejezés használatban is van, de még senki sem vállalta be, hogy bemenjen egy boltba és kérjen egy 7400 típusú IÁ-t.

Talán az utolsó, és egyben kudarcba fulladt magyarítási kísérlet az volt amikor az ASIC-et BOÁK-ra fordították (Application Specific Integrated Circuit – Berendezés Orientált ÁramKör).

Csak, hogy tágítsuk a szókincsünket: az első magyar nyelvű szakirodalom, ami a kezembe került, az elektronika alapműveként is ismert „Analóg és digitális áramkörök”. Szerzői Ulrich Tietze és Christoph Schenk. Fordította Dr. Huszár Imre, lektorálta Dr. Simon Gyula (ISBN 9631004384). A 121. oldalon a fénydióda kifejezést használja. Pár sorral lejjebb olvasható: „Az infravörös fénydióda hatásfoka 1...5%, a többi típusnál 0,05% alatt van.........” – mintha innen másolta volna valaki. Nyugodtan feltüntethette volna a könyvet a források közt.

A második szakirodalom, ami a kezembe került: Dieter Nührmanntól a „Professzionális kapcsolástechnika - Gyakorlati elektronikai áramkörök”. Fordította Kladiva Ottmár, nyelvi lektor és szerkesztő Csabai Dániel (ISBN 9635926928). Egész végig a LED kifejezést használja.

Nem akarok senkit sem megfosztani a felfedezés élményétől, inkább sok sikert kívánok a kutató munkához azoknak, akik ki szeretnék deríteni, hogy mi is a neve ennek. Weppigu ^vita 2020. január 5., 02:27 (CET)Válasz

A megjegyzéseknél a kör karakterisztikát azért változtattam gömbre, mert véleményem szerint logikaliag hibás volt, ugyanis a kör 2D a gömb pedig 3D, és a fényforrások 3D vagyis térbeli karakterisztikában adnak fényt. (anonimusz)

Sajnos, a foglalat irányában nem sugároznak fényt. És ott van még a lámpatest (például fényvető). MZ/X ^vita 2011. október 19., 16:20 (CEST)Válasz

Szerintem hibás kijelentés, hogy a LED párhuzamosan nem kapcsolható.

Sajnos nem hibás kijelentés, mivel a LED díóda jellegű karakterisztikával rendelkezik két LED nem köthető párhuzamosan, csak megfelelő műkapcsolással (minkét LED-nek saját előtét ellenállás, vagy áramgenerátor). Amelyik LED tokjába az áramgenerátort beépítették akkor természetesen lehet párhuzamosan kötni, de akkor már nem LED-ről, hanem LED-et tartalmazó integrált áramkörről beszélünk

--Tisztelettel: Duhos^vita 2012. január 2., 12:31 (CET)Válasz

Az egyenirányító is diódákból áll, mégis két-két dióda egymáshoz képest párhuzamosan van kötve. Hobbi elektronikában szokás egy előtét ellenállással több LED-et párhuzamosan kötni, ha azonos típusúak, azonos színűek. – 195.228.122.34 ^üzenőlapja  2014. augusztus 15., 12:02‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Van valami oka annak, hogy a Google keresőjében megjelent cím "Mi is a led?" volt? Ilyen címe csak nem volt a cikknek, amit azóta nem frissített a kereső, de máshol még nem láttam, hogy eltértek volna a címek. Klenium ^vita 2014. július 6., 12:22 (CEST)Válasz