Tojama
Tojama (富山市, Toyama) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Csúbu | ||
Prefektúra | Tojama prefektúra | ||
Rang | város | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 413 028 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1241,74 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 36° 41′ 45″, k. h. 137° 12′ 49″36.695917°N 137.213694°EKoordináták: é. sz. 36° 41′ 45″, k. h. 137° 12′ 49″36.695917°N 137.213694°E | |||
Elhelyezkedése Tojama térképén | |||
Tojama weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tojama témájú médiaállományokat. |
Tojama vagy Toyama (富山市) város Japánban, a Tojama prefektúra fővárosa, a Japán-tenger partján, a Csúbu régióban, Közép-Honsúban. A város becsült lakossága 2019. június 1-én 415 844 fő volt, népsűrűsége pedig 335 fő/km2. Teljes területe 1241,77 négyzetkilométer (479,45 km2) volt.
A várost környezetvédelmi modellvárossá nyilvánították az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítéseiért.
Fekvése
[szerkesztés]Nagoja városától mintegy 200 km-re északra, Tokiótól 300 km-re északnyugatra található.
Földrajza
[szerkesztés]Tojama a prefektúrája közepén, a Japán-tenger partján fekvő város. Területe Imizu, Namerikava, Tonami, Nanto Kamiicsi Tatejama, Funahasi, valamint Gifu prefektúra Hida és Takajama településeivel határos.
A legközelebbi városok Imizu (nyugaton) és Namerikava (keleten), mindkettő a tengerparton fekszik és Tojama agglomerációjához tartozik. A legközelebbi nagyobb város Kanazava, Isikava prefektúra fővárosa, amely 65 km-re található.
Éghajlata
[szerkesztés]Tojama nedves szubtrópusi éghajlatú (Köppen éghajlati besorolása Cfa), forró, párás nyarakkal és hűvös telekkel. A csapadék egész évben bőséges, különösen júliusban, szeptemberben és novembertől januárig. Annak ellenére, hogy a tél Tojamában viszonylag enyhe, a Japán-tengerhez közeli fekvése miatt Japán nagy havazású övezetében fekszik, és átlagosan 3,8 m hó esik minden évben, majdnem az egész decembertől márciusig, alkalmanként pedig hatalmas mennyiségű hó is hull.
Történelem
[szerkesztés]Korai történelme
[szerkesztés]A mai Tojama város területe az ősi Eccsú tartomány része volt. A Tojama-síkság jó termőföldje révén és történelmileg már az őskortól kezdve stratégiai és közlekedési szempontból fontos pont volt.
Középkor
[szerkesztés]- Szengoku-korszak
A Szengoku-korszakban gyakran volt csatatér, és Szassza Narimasza hadúr ellenőrzése alá került, aki várost épített Tojama vára köré, és folyókat csatornázott, virágzó mezőgazdaságot hozott létre.
Korai újkor
[szerkesztés]- Edo-korszak
A terület ezt követően az Edo-korszakban a Maeda klán alá tartozó Kaga tartomány része lett, amely alatt pozitív iparfejlesztési politikát vezettek be a kínai gyógyszerek és a vasi (japán papír) gyártására. A kitamaebune tengeri szállítási útvonalak javításának köszönhetően ezek az iparágak is virágoztak, ezáltal Tojama országszerte a gyógyászat tartományaként vált ismertté.
Közelmúlt történelme
[szerkesztés]Késő újkor
[szerkesztés]- Meidzsi-korszak
A Meidzsi-restauráció után, az önkormányzati rendszer létrehozásával, 1889. április 1-jén az első 30 japán város egyikeként hozták létre Tojama városát. Gazdaságilag a térségben a bőséges vízenergiára alapozott nehéz- és vegyipara fejlődött. Tojama a Japán-tenger egyik legbefolyásosabb városává vált jó vízellátásával, vízelvezető rendszerével és virágzó mezőgazdasági, erdészeti, halászati, kereskedelmi és feldolgozóiparával.
Második világháború
[szerkesztés]A második világháború alatt a szövetséges hadifoglyokat (POW) kényszermunkára küldték Tojamába. 1945. augusztus 1-2. éjszakáján a város szinte teljesen elpusztult. A bombázás idején a város az alumínium-, golyóscsapágy- és speciális acélgyártás központja volt. Sértetlenül maradtak azonban a háborúval kapcsolatos gyárak a városon kívül. A városnak ebben az időben mintegy 150 000 lakosa volt. A város tartotta a Kakure Kirisitan, vagyis Japánban "Rejtett keresztények" lakhelyét is, akiket Nagaszakiból internálótáborokba kényszerítettek, miután a kormány megpróbálta őket keresztény hitük miatt megbüntetni.
2005 évi összevonások
[szerkesztés]2005. április 1-jén beolvadtak Tojamába Ószavano és Ójama kisvárosok (mindkettő Kaminiikava körzetből), Fucsú és Jacuo kisvárosok, valamint Hoszoiri és Jamada falvak (mind a Nei körzetből). A Kaminiikava kerület és a Nei kerület is megszűnt az egyesülés eredményeként.
Tojamában polgármester-tanácsi kormányzati forma van, közvetlenül választott polgármesterrel és 38 tagú egykamarás városi törvényhozással.
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- "UEA Code Tables". Center for Spatial Information Science, University of Tokyo. Retrieved January 26, 2019.
- 4807827 (x a j h) Toyama on OpenStreetMap
- 気象庁 / 平年値(年・月ごとの値). Japan Meteorological Agency. Retrieved May 19, 2021.
- "Toyama (Japan): Cities, Towns and Villages in Prefecture – Population Statistics, Charts and Map". www.citypopulation.de.
- Pennington, Matthew (25 April 2015). "'The truth needs to be told' about Japan's war history, some vets say". Stars and Stripes. United States. Associated Press. Retrieved 25 April 2015.
- Info on att.net Archived 2007-02-28 at the Wayback Machine
- "Nagaoka Air Raid | Comparison to Other Cities". www.echigonagaoka.com.
- "市の国際交流". city.toyama.toyama.jp (in Japanese). Toyama. Retrieved 2020-04-09.
- "Annual Report 2013". Hokuriku Electric Power Company. Retrieved on August 28, 2014.
- "Corporate Info". Nachi-Fujikoshi. Retrieved on August 27, 2014.
- "About INTEC". INTEC. Retrieved on August 27, 2014.
- "Corporate Data". Hokuhoku Financial Group. Retrieved on August 28, 2014.
- "TOYAMA INTERNATIONAL CONFERENCE CENTER". TOYAMA INTERNATIONAL CONFERENCE CENTER. September 13, 2022.
- "Toyama Glass Art Museum – English Site". toyama-glass-art-museum.jp.
- Visit Toyama Archived 2013-05-12 at the Wayback Machine. (2008). Visit Toyama. Retrieved Jan. 6, 2013, from prefectural web site, English version.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tojama című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.