West Bromwich Albion FC

West Bromwich Albion
Csapatadatok
Teljes csapatnév	West Bromwich Albion Football Club
Becenév	Albion, The Baggies, The Throstles, West Brom
Alapítva	1878
Klubszínek
Stadion	The Hawthorns 26 850 fő
Vezetőedző	Valérien Ismaël
Elnök	Li Piyue
Bajnokság	Championship
Ligakupa-győztes	1 alkalommal
Csapatmezek
Hazai Idegenbeli Harmadik
Hivatalos honlap
West Bromwich Albion honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz West Bromwich Albion témájú médiaállományokat.

A West Bromwich Albion Football Club (ismert még mint West Brom, The Baggies, Albion, The Albion, The Throstles vagy W.B.A.) egy angol profi labdarúgóklub, amelynek székhelye West Bromwichban, West Midlandsben található. A 2020-2021-es szezonban a csapat a Premier Leagueben játszik, az angol labdarúgás első osztályában. A klubot 1878-ban a Salter's Spring Works munkásai alapították West Bromwichban, a hazai mérkőzéseiket 1900 óta a The Hawthornsban játsszák.

Az Albion a The Football Leaguenek az egyik alapítója volt 1888-ban, de a bajnoki címet csak egy alkalommal tudták megnyerni, 1919-20-ban. Az FA Kupában több sikerük volt, ötször nyerték el a trófeát. Az elsőt 1888-ban, amikor a bajnokságot létrehozták, legutóbb pedig 1968-ban, ami a legutolsó jelentős trófeájuk. Az Angol Ligakupát is megnyerték már, először 1966-ban. Az 1980-as évek eleje óta a klub kevésbé sikeres. 1986-tól 2002-ig a leghosszabb időszakukat töltötték a legmagasabb osztályon kívül, habár az elmúlt években valamelyest fellendültek, mivel tizenegy idényt is eltöltöttek a Premiershipben 2002 és 2013 között. A klub 2013-tól 2018-ig a Premier Leagueben szerepelt, de mivel a 2017/18-as szezon végén 31 ponttal az utolsó helyen végeztek, kiestek a Championshipbe.

A klubot 1878-ban munkások alapították West Bromwich Strollers néven, West Bromwich-ban, mely akkor még Staffordshire-hez tartozott. Ma már West Midlands része. A West Bromwich Albion nevet 1880-ban vették fel, ezzel ők lettek az első csapat, melynek a nevében szerepelt az Albion szó. Albion West Bromwich egyik kerülete volt, a csapat játékosai főként innen kerültek ki. Ezt a területet ma Greets Greennek nevezik. 1881-ben csatlakoztak a Birmingham & District Football Associationhoz, melyben nevének megfelelően Birminghamből és környékéről származó csapatok szerepeltek. Az első kupasorozat, melyben a WBA elindult a Birmingham Kupa volt. Itt rögtön a negyeddöntőig jutottak. 1883-ban elhódították első trófeájukat, a Staffordshire Kupát. Ugyanebben az évben csatlakoztak az Angol Labdarúgó-szövetséghez (FA), így elindulhattak az FA Kupában is. 1885-ben profivá váltak, 1886-ban pedig történetük során először bejutottak az FA Kupa döntőjébe, ahol 2-0-ra kikaptak a Blackburn Roverstől. 1887-ben és 1888-ban is ott voltak a finálén, előbb 2-0-s vereséget szenvedtek az Aton Villától, majd 2-1 arányban legyőzték a nagy esélyes Preston North Endet.

1888 márciusában William McGregor levelet küldött az öt szerinte legjobb angol csapatnak, köztük az Albionnak is, melyben leírta, hogy részvételükkel szeretne létrehozni egy egységes bajnokságot. Így tehát a West Brom is alapító tagja lett az Angol Labdarúgó Ligának. 1892-ben ismét elhódították az FA Kupát, a döntőben 3-0-ra verték az Aston Villát. Három évvel később ismét a fináléba jutottak és ismét a Villa volt az ellenfél, de ezúttal 1-0-s vereséget szenvedtek. Az 1900/01-es szezonban kiestek az élvonalból, ez volt az első idény, amit a The Hawthornsben töltöttek. Azonnal feljutottak, mégpedig bajnokként, de 1904-ben ismét kiestek. Az 1910/11-es idényben ismét bajnokok lettek a Second Divisionban, 1912-ben pedig újra FA Kupa-döntőn léphettek fel, ahol kikaptak a másodosztályú Barnsley-tól.

Az első világháború után, az 1919/20-as szezonban a WBA megnyerte első és máig egyetlen bajnoki címét. 104 bajnoki góljukkal és 60 pontjukkal rekordot is döntöttek. 1925-ben másodikak lettek, nem sokkal lemaradva a Huddersfield Town mögött. Az 1926/27-es évadban azonban kiestek. A feljutásra 1931-ig kellett várni, ekkor az FA Kupa fináléjáig is eljutottak és ott 2-1-re legyőzték a Birmingham Cityt. Ez is felfogható egyfajta duplaként, bár eredetileg a dupla kifejezés a kupa és a bajnoki cím egyidejű elnyerését jelenti. 1935-ben ismét kupadöntőt játszottak, de a Sheffield Wednesday jobbnak bizonyult náluk. Három évvel később kiestek. Az 1948/49-es visszajutást követően 24 évig bent maradtak, ami klubrekordnak számít.

Az 1953/54-es idényben az Albion nagyon közel került ahhoz, hogy a 20. század első duplázója legyen. Az FA Kupát megnyerték a Preston megverésével, de a bajnokságban "csak" másodikak lettek a Wolverhampton Wanderers mögött. Ekkoriban a csapat a hatékony s látványos támadójátékáról volt híres, ezért többen is a század legjobb gárdáját látták bennük, egy angol lapban pedig olyan találgatások jelennek meg, hogy az 1954-es VB angol válogatottja csak WBA-játékosokból fog állni. Az 1950-es évek további részében folyamatosan az élvonalban szerepeltek, 1957-ben az FA Kupa elődöntőjéig jutottak és 1958-tól 1960-ig folyamatosan a legjobb öt között végeztek a bajnokságban.

Annak ellenére, hogy az 1960-as években a bajnokságban is jól szerepelt a gárda, főként kupasikereik miatt voltak ismertek ekkoriban. 1966-ban, Jimmy Hagan irányítása alatt megnyerték a Ligakupát, a döntőben a West Ham Unitedet verték 5-3-ra összesítésben. Ez volt az utolsó kétfordulós finálé ebben a sorozatban. Egy évvel később ismét a döntőbe jutottak, de a Wembley Stadionban 3-2-re kikaptak a harmadosztályú QPR-tól (félidőben még 2-0-ra vezettek). A jó forma tovább folytatódott, és Hagan utódja, Alan Ashman irányítása alatt 1968-ban megnyerték történetük máig utolsó trófeáját. Az FA Kupa döntőjében hosszabbításban győzték le az Evertont: az egyetlen gólt Jeff Atle szerezte. 1969-ben a KEK-ben a negyeddöntőig jutottak és vereséget szenvedtek az FA Kupa-döntőben. 1970-ben 2-1-re kikaptak a Manchester Citytől a Ligakupa fináléjában.

Don Howe menedzsersége alatt már kevésbé volt sikeres a West Bromwich, az 1972/73-as szezonban nem sikerült elkerülniük a kiesést. Három év múlva jutottak vissza, akkor már Johnny Giles vezetésével. 1978-ban, Ron Atkinsonnal eljutottak az FA Kupa elődöntőjéig, ahonnan az Ipswich Town verte ki őket. Az 1978/79-es idényben a bajnokságban harmadik helyen végeztek, több, mint 20 év után sikerült ismét ilyen magaslatokba jutniuk. Ugyanebben az évben az UEFA-kupa negyeddöntőig meneteltek, de ott a Crvena Zvezda túl kemény ellenfélnek bizonyult. Az 1981/82-es szezonban mindkét angol kupasorozatban az elődöntőig jutottak. Az 1980-as évek közepén komoly visszaesés kezdődött a klub történetében, az 1985/86-os szezonban a másodosztályba kerültek, öt évvel később pedig onnan is kiestek. Történetük során először kellett a harmadosztályban szerepelniük.

A WBA történetének nagy részét az élvonalban töltötte, de a Premier League 1992-es létrejöttekor a harmadosztályban voltak, melyet Division Two-ra neveztek át. Az 1992/93-as idényt a negyedik helyen zárták, így részt vehettek a rájátszásban. Itt a döntőig jutottak, így több, mint 20 év után ismét pályára léphettek a Wembley Stadionban. A Port Vale 3-0-s legyőzésével visszajutottak a másodosztályba. Az akkori menedzser, Ossie Ardiles a Tottenham Hotspurhöz szerződött. Ezt követően folyamatosan menedzserek váltották egymást a The Hawthornsben, de a feljutásra egyik alatt sem volt komolyabb esélye a gárdának.

2000 márciusában Gary Megson ült le a kispadra és a csapat formája sokat javult. Az 1999/00-es évadban segített nekik bent maradni, majd egy évvel később a rájátszásba is bejuttatta őket, de ott nem jártak sikerrel. A 2001/02-es szezonban sikerült feljutniuk a Premier Leauge-be, de rögtön ki is estek. 2004-ben ismét feljutottak. A 2004/05-ös szezonban az Albion egyik korábbi játékosa, Bryan Robson vette át a gárda vezetését. Közel voltak a kieséshez, de Robson az utolsó napon megmentette őket. Ezt máig a "Nagy Megmenekülés"-ként hívják a szurkolót. Az eseményről egy DVD-t is kiadtak. A következő idényben viszont már nem tudták elkerülni a kiesést. 2006 októberében Tony Mowbray lett az új menedzser. A 2006/07-es szezonban eljutottak a rájátszás döntőjéig, de ott vereséget szenvedtek a Derby Countytól. A következő idényben bejutottak az FA Kupa elődöntőjébe, de ott legyőzte őket a Portsmouth. Nem bánkódtak azonban sokáig, hiszen egy hónappal később biztossá vált, hogy bajnokként jutnak fel az élvonalba.

A West Bromwich Albion játékosai a klub létezése óta legtöbbször tengerészkék-fehér csíkos mezeket viseltek fehér sorttal és sportszárral. Többször előfordult már, hogy a szurkolók "Csíkosok"-nak hívták a gárdát. Előfordultak azonban más színű szerelések is az idők folyamán. Az 1880/81-es szezonban a mezek vörös és kék negyedekre voltak osztva. A következő idényben a stílus ugyanilyen volt, csak fehér és citromsárga színekkel. Az 1881/82-es és az 1882/83-as szezonban a mez félig kék, félig csokoládébarna volt. Később előfordult még fehér mez is, vékony, piros, vízszintes csíkokkal és két szezonon keresztül félig piros, félig kék szerelést is hordtak. A kék-fehér csíkozás az 1885/86-os évadban jelent meg először, bár ekkor még a kék egy világosabb árnyalatát használták. A tengerészkék szín az első világháború után kerültek használatba. A második világháború alatt, a regionális ligákban kénytelenek voltak teljesen kék mezt használni, mivel ekkoriban a csíkos anyag luxuscikknek számított.

Mint minden futballcsapatnak, az Albionnak is voltak és vannak második számú szerelései. Ezeket akkor használják, ha vendégként egy hozzájuk hasonló mezszínekkel bíró gárdához látogatnak. Rengetegféle színű és stílusú idegenbeli mezük volt már, de az 1970-es évek óta a zöld-sárga csíkos a legmegszokottabb. Az sem szokatlan a csapattól, hogy döntőkön, fontosabb meccseken különleges szerelést használnak. Az 1935-ös FA Kupa-finálén kék, az 1967-es Ligakupa-döntőn pedig vörös mezt viseltek. Az 1968-as FA Kupa-győztes csapat tagjainak meze fehér volt, fehér sorttal és vörös sportszárral.

A csapat mezein az 1981/82-es szezon óta lehet szponzort látni, első támogatójuk a BSR Housewares lett. A West Bromwich Building Society logója hét évig, 1997-től 2004-ig díszelgett a gárda mezein, ezt a T-Mobile logója váltotta. 2006 óta a WBA mezeit az Umbro gyártja.

A West Brom első saját címere az 1880-as években született, a klub titkára, Tom Smith tervezte. Egy énekes rigó volt látható rajta, mely egy keresztlécen ült. Azóta mindegyik saját címeren látható volt egy rigó, leggyakrabban kék-fehér csíkos háttér előtt egy galagonyaágon ülve. A rigó jelképpé válása azzal magyarázható, hogy a kocsmában, ahol kezdetben a játékosok átöltöztek, volt egy kalitkában tartott rigó. Innen származik a csapat egyik beceneve, a "The Thorstles" is, mely magyarul "Rigók"-át jelent. Az 1930-as évek végén a WBA meccsi alatt a pálya mellé helyeztek egy kalitkát, benne egy rigóval. A legendák szerint a madár csak győzelem esetén énekelt. 1979-ben az eredményjelző fölé került egy rigó alakú tábla, ez aztán lekerült, de a 2000-es évek elején, a felújítások alkalmával visszakerült.

A logó az évek alatt több átalakításon is keresztülment, így alkalmatlan volt a levédetésre. Emiatt 2006-ban újratervezték, most először rákerült a csapat neve, lekerekítetté vált a teteje és az ág is egy kisebb bokorrá alakult. Ez már alkalmas volt a jogvédetté tételre.

A West Bromwich meglehetősen nomád körülmények között játszott a kezdeti években. Öt különböző pályán fordultak meg 22 év alatt. Első otthonuk a Coopers Hill volt, melyet 1878-tól 1879-ig használtak. 1879-től 1881-ig a Datmouth Parkban játszottak. Harmadik pályájuk a Bunns Field, más néven a The Birches volt. Ezt csak egy szezonban, az 1881/82-esben használták. Befogadóképessége 1500 és 2000 között volt és kerítéssel volt körülvéve, ami lehetővé tette, hogy belépőt szedjenek. A labdarúgás egyre népszerűbb lett, így a WBA kísérelte a West Bromwich Dartmouth Cricket Club pályáját, a Four Acrest. Ezt 1882-től 1885-ig használták, majd a szurkolótábor növekedése miatt új stadiont kellett keresniük. Ezután 1885-től 1900-ig használták a Stoney Lane-t. Ez volt a gárda egyik legsikeresebb időszaka, mivel kétszer nyerték meg az FA Kupát és háromszor lettek másodikak.

A bérleti időszak lejártával a WBA 1900-ban új stadiont kezdett keresni, melyet már teljesen magáénak tudhat. Eddig az összes pályájuk közel volt West Bromwich központjához, de ezúttal Birmingham egyik elővárosának, Handsworth-nek a határára költöztek. A megvásárolt terület galagonyabokrokkal volt körbevéve, innen a stadion neve a The Hawthorns, ami magyarul "Galagonyák"-at jelent. A stadionavatóra 1900. szeptember 3-án került sor, a Derby County ellen. A találkozó 1-1-es döntetlennel ért véget. A legtöbb nézőt 1937. március 6-án regisztrálták, akkor 64 815-en látogattak ki egy Arsenal elleni mérkőzésre. Az 1990-es években a Taylor-jelentésnek megfelelően a stadionból eltűntek az állóhelyek. Jelenleg a The Hawthornsban 28 003-an férnek el.

2019. március 19-én lett frissítve:

Mezszám	Név	Nemzet	Posztok	Szül. év (kor)	Megjegyzés:
	.	Kapusok
1	Sam Johnstone	angol	kapus	1993. március 25. (31 éves)
13	Boaz Myhill	walesi	kapus	1982. november 9. (42 éves)
23	Jonathan Bond	angol	kapus	1993. május 19. (31 éves)
39	Alex Palmer	angol	kapus	1996. augusztus 10. (28 éves)
Védők
3	Kieran Gibbs	angol	hátvéd	1989. szeptember 26. (35 éves)
5	Kyle Bartley	angol	hátvéd	1991. május 22. (33 éves)
12	Tyrone Mears	angol	hátvéd	1983. február 18. (41 éves)
24	Tosin Adarabioyo	angol	hátvéd	1997. szeptember 24. (27 éves)	kölcsönben a Manchester Citytől
25	Craig Dawson	angol	hátvéd	1990. május 6. (34 éves)
26	Ahmed Hegázi	egyiptomi	hátvéd	1991. január 25. (33 éves)
30	Max Melbourne	angol	hátvéd	1998. október 24. (26 éves)
68	Mason Holgate	angol	hátvéd	1996. október 22. (28 éves)	kölcsönben az Evertontól
Középpályások
6	Stefan Johansen	dán	középpályás	1991. január 8. (33 éves)	kölcsönben a Fulhamtől
7	James Morrison	skót	középpályás	1986. május 25. (38 éves)
8	Jake Livermore	angol	középpályás	1989. november 14. (35 éves)
10	Matt Phillips	skót	középpályás	1991. március 13. (33 éves)
11	Chris Brunt	északír	középpályás	1984. december 14. (39 éves)	csapatkapitány
15	Jefferson Montero	ecuadori	középpályás	1989. szeptember 1. (35 éves)	kölcsönben a Swansea Citytől
18	Gareth Barry	angol	középpályás	1981. február 23. (43 éves)
22	Wes Hoolahan	ír	középpályás	1982. május 20. (42 éves)
28	Sam Field	angol	középpályás	1998. május 8. (26 éves)
34	Rekeem Harper	angol	középpályás	2000. március 8. (24 éves)
70	Jacob Murphy	angol	középpályás	1995. február 24. (29 éves)	kölcsönben a Newcastle Unitedtól
Csatárok
4	Hal Robson-Kanu	angol	csatár	1989. május 21. (35 éves)
16	Dwight Gayle	angol	csatár	1989. október 17. (35 éves)	kölcsönben a Newcastle Unitedtól
19	Jay Rodriguez	angol	csatár	1989. július 29. (35 éves)
20	Jonathan Leko	angol	csatár	1999. április 25. (25 éves)
21	Kyle Edwards	angol	csatár	1998. február 17. (26 éves)
51	Morgan Rogers	angol	csatár	2002. július 26. (22 éves)

#	Név	Nemzet	Posztok	Szül. év (kor)	kölcsönben:	meddig:
hátvédek
2	Allan Nyom	kameruni	hátvéd	1988. május 10. (36 éves)	kölcsön az Leganés-nél
27	Dara O'Shea	ír	középpályás	1999. május 4. (25 éves)	kölcsönben a Exeter City-nél
32	Jack Fitzwater	angol	középpályás	1997. szeptember 23. (27 éves)	kölcsönben a Walsall-nál
33	Kane Wilson	angol	középpályás	2000. március 11. (24 éves)	kölcsönben a Exeter City-nél
40	Kyle Howkins	angol	középpályás	1996. május 4. (28 éves)	kölcsönben a Port Vale-nál
Középpályások
17	Oliver Burke	skót	Középpályás	1997. április 7. (27 éves)	kölcsön a Portsmouth-nál
Csatárok
9	José Salomón Rondón	venezuelai	csatár	1989. szeptember 16. (35 éves)	kölcsön az Newcastle United-nál

Lásd még: Kategória:A West Bromwich labdarúgói

A klub fennállásának 125. évfordulóját 2004-ben ünnepelték, melynek keretében egy felmérést végeztek az Albion hivatalos honlapján és az Express & Star napilapon keresztül, hogy összeállítsák a listát a minden a idők legjobb West Bromwich Albion játékosokból. A napjainkban használatos 16 fős játékoskeretet állítottak össze. A tizenhat játékosból tizennégy angol születésű, a tizenötödik Cyrille Regis később angol állampolgár lett. A tizenhatos lista a következő:^[1]

Név	Nemz.	Évek	Mérk.	Gólok	Poszt
Billy Bassett		1886–99	311	77	Támadó
Jesse Pennington		1903–22	496	0	Bal szélső hátvéd
W. G. Richardson		1929–45	354	228	Középcsatár
Ray Barlow		1944–60	482	48	Bal szélső
Ronnie Allen		1950–61	458	234	Középcsatár
Don Howe		1952–64	379	19	Jobb szélső hátvéd
Tony Brown		1963–81	720	279	Szélső/Belső támadó
Jeff Astle		1964–74	361	174	Középcsatár
John Osborne		1967–72 1973–78	312	0	Kapus
John Wile		1970–83	619	29	Középhátvéd
Willie Johnston		1972–79	261	28	Bal szélső
Bryan Robson		1974–81	249	46	Középső középpályás
Derek Statham		1976–87	373	11	Bal szélső hátvéd
Laurie Cunningham		1977–79	114	30	Szélső
Cyrille Regis		1977–84	302	112	Középcsatár
Russell Hoult		2001–07	213	0	Kapus

Név	Nemz.	Évek	Pont	Gy	D	V	Teljesítmény
Louis Ford[2]		1890–92	58	18	10	30	FA Kupa-győztes 1892-ben
Edward Stephenson[2]		1894–95	36	14	5	17	FA Kupa döntős 1895-ben
Frank Heaven[2]		1896–02	214	86	45	83	Division Two bajnok 1901–02-ben
Fred Everiss[2]		1902–48	1520	656	331	533	Feljutotó, mint a Division Two bajnoka 1910–11-ben, FA Kupa döntős 1912-ben, 1935-ben, Division One bajnok 1919–20-ban, Division One ezüstérmes 1924–25-ben, Feljutó, mint a Division Two ezüstérmese 1930–31-ben, FA Kupa-győztes 1931-ben
Jack Smith		1948–52	179	70	46	63	Feljutó, mint a Division Two ezüstérmese 1948–49-ben
Vic Buckingham		1953–59	301	130	78	93	Division One ezüstérmes 1953–54-ben, FA Kupa-győztes 1954-ben
Jimmy Hagan		1963–67	201	78	49	74	Ligakupa-győztes 1966-ban, Ligakupa döntős 1967-ben
Alan Ashman		1967–71	182	64	49	69	FA Kupa-győztes 1968-ban, Kupagyőztesek Európa-kupája negyeddöntős 1968–69-ben, Ligakupa döntős 1970-ben
Johnny Giles		1975–77 1984–85	159	60	42	57	Feljutó a Division Two-ból 1975–76-ban
Ron Atkinson		1978–81 1987–88	212	85	68	59	Division One bronzérmes 1978–79-ben, UEFA-kupa negyeddöntős 1978–79-ben
Osvaldo Ardiles		1992–93	55	30	11	14	Feljutó, mint a Division Two play-off győztese 1992–93-ban
Gary Megson		2000–04	221	94	50	77	Feljutó, mint a Division One ezüstérmese 2001–02-ben, 2003–04-ben

• Football League First Division (régi)^[3]
  • Bajnok: 1919–20
  • 2. helyezett: 1924–25, 1953–54
• Football League Second Division (régi),^[4] Division One (modern)
  • Bajnok: 1901–02, 1910–11, 2007–08
  • 2. helyezett: 1930–31, 1948–49, 2001–02, 2003–04
• Division Two (modern)^[5]
  • Rájátszás győztese: 1992–93
• FA Kupa
  • Győztes: 1888, 1892, 1931, 1954, 1968
  • 2. helyezett: 1886, 1887, 1895, 1912, 1935
• Angol Ligakupa
  • Győztes:1966
  • 2. helyezett: 1967, 1970
• FA Charity Shield
  • Győztes: 1920, 1954 (megosztva a Wolvesszal)
  • 2. helyezett: 1931, 1968
• Győzelmek a kevésbé jelentős versenyeken
  • FA Youth Cup: 1976
  • Tennent-Caledonian Cup: 1977
  • Birmingham Senior Cup: 1886, 1895, 1988, 1990, 1991
  • Staffordshire Senior Cup: 1883, 1886, 1887, 1889, 1900, 1902, 1903, 1924, 1926, 1932, 1933, 1951, 1969 (megosztva a Stoke Cityvel)
  • Watney Cup: 2. helyezett: 1971

• McOwan, Gavin. The Essential History of West Bromwich Albion (angol nyelven). Headline (2002). ISBN 0-7553-1146-9 
• Matthews, Tony, Mackenzie, Colin. Albion! A Complete Record of West Bromwich Albion 1879–1987 (angol nyelven). Breedon Books (1987). ISBN 0-907969-23-2 
• Matthews, Tony. The Who's Who of West Bromwich Albion (angol nyelven). Breedon Books (2005. november 16.). ISBN 1-85983-474-4 
• Matthews, Tony. West Bromwich Albion: The Complete Record (angol nyelven). Breedon Books (2007). ISBN 978-1-85983-565-4 

• Hivatalos honlap
• Hivatalos szurkolói klub
• Former Players Association
• Női csapat
• West Bromwich Albion FC a BBC Sport-on: Klub hírek - Legutóbbi eredmények - Következő mérkőzések - Klub statisztikák
• Albion hírek az expressandstar.com-tól
• Premierleague.com – West Bromwich Albion Archiválva 2007. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben