Sziléziai nyelv

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ez a szócikk egy szláv nyelvről szól. Hasonló címmel lásd még: Sziléziai német nyelv.

Sziléziai ślůnsko godka
Beszélik	Lengyelország
Terület	Szilézia
Beszélők száma	509 000[1] (2011-es népszámlálás) fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Balti-szláv nyelvek     Szláv nyelvek      nyugati csoport       lechita nyelvek        Sziléziai nyelv
Írásrendszer	latin ábécé
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	-
ISO 639-3	szl
A Wikimédia Commons tartalmaz ślůnsko godka témájú médiaállományokat.

A sziléziai vagy sziléz nyelv (sziléziaiul ślůnsko godka, lengyelül: język śląski) nyugati szláv nyelv, amelyet Sziléziában (a mai Lengyelország, Csehország és Németország területén) beszélnek. A 2002-es népszámlálás szerint 509 000^[1] ember tekinti anyanyelvének a szilézt, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyi is a beszélők száma. Más szilézek csupán nyelvjárásnak tekintik, ezért ők a lengyelt jelölték meg anyanyelvüknek. A szilézek teljes létszámát a becslések 960 ezer főre teszik. Szilézia teljes lakossága 8 millió körül mozog, ebből 3 millió él Felső-Sziléziában, ahol a sziléz nyelvet is beszélik. A lengyel lakosság többsége a második világháború után lett betelepítve a régióba a mai Ukrajna és Fehéroroszország területéről. Utódaik keleti lengyel nyelvjárásokat vagy az irodalmi lengyelt használják.

Vitatott, hogy önálló nyelvnek tekinthető-e. A nyelvészek egy része szerint csak a lengyel nyelv egyik nyelvjárása. Németországban nem ismerik el nyelvként, ezért ott lengyel dialektusként van besorolva.

2012-ben felmerült, hogy regionális nyelvvé nyilvánítanák a szilézt.^[2]

A sziléziai nyelv olyan mértékben megőrizte külön szókincsét és mondattani szabályait, hogy többen – köztük nyelvészek – különálló nyelvként tekintenek rá. A 2002. évi népszámláláson a sziléziai dialektust is meg lehetett jelölni mint a naponként használt nyelvet (56,6 ezer ember vallotta, hogy használja ezt a nyelvet otthon^[3]), ennek következtében 23 sziléziai Szejm-képviselő bejelentett egy törvénytervezetet, amely elismerné a sziléziai dialektust a regionális nyelvként (máig nem bocsátott szavazásra). A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte  számára az ISO 639-3 szl kódot, de alsó-sziléziai tájszólásokat nem ismerte el a sziléziai nyelvként, hanem a lengyel nyelv a nyelvjárásaként. A dialektus sok német (főképp a sziléziai dialektusából származó) és cseh jövevényszót használ, illetve sok az ólengyel szó is.

A "sziléziai dialektus" elnevezést a hivatalos sziléziai kulturális és önkormányzati intézmény – Kulturális Örökség Sziléziai Központja (Śląskie Centrum Dziedzictwa Kulturowego) – használja.^[4]

A sziléziai etnolektust némely szlavista külön nyelvnek ismerte el – köztük a német Gerd Hentschel és Reinhold Olesch is. Emellett a brit történész, Norman Davies is úgy véli, az etnolektust már megfelel a külön nyelvi besorolásnak.^[5]

A 2007. szeptemberében elsőként szervezték meg a Sziléziai Nyelv Országos Lengyel Tollbamondását (Ogólnopolskie Dyktando Języka Śląskiego), melyen bárki részt vehetett, lakóhelyétől függetlenül.

A sziléziai etnolektus szavai esetenként annyira eltérnek lengyel megfelelőjétől (főként német eredetű szavak miatt), hogy sokszor egy "tősgyökeres" lengyel számára a megértés nehézségeket okoz. Ehhez hasonlóan pl. a Podhale tájszólás és a lengyel irodalmi nyelv között szintén jelentős az eltérés – de ezt sem ismerik el külön nyelvnek, csupán a lengyel nyelv egy tájszólásaként tekintenek rá. Hasonló helyzetben a kasub etnolektus van – de ezt elismerték nyelvnek (2005). Így, ez, hogy az adott etnolektus érthető-e az irodalmi nyelv átlagos felhasználójának és mennyi jövevényszó van ebben, nem elég arra, hogy meghatározzuk, hogy ez nyelv, dialektus vagy csak tájszólás. A szlovák nyelv teljesen érthető a cseheknek, a dán nyelv – a norvégoknak, de a nyelvtani és fonetikus különbségek ezekben a párokban annyira nagyok, hogy senki nem kételkedik, hogy külön nyelvekről van szó. Sőt, gyakorlatilag nem térnek el egymástól a külön nyelveknek elismert román és moldáv nyelv, míg a horvát, a bosnyák és a szerb nyelv csak nyelvjárási szinten különbözik. Másrészt, az alnémet nyelv közelebb a hollandhoz mint a standard német nyelvhez, illetve a svájci dialektusok (schwyzertüütsch) majdnem érthetetlenek a németeknek – mégis azokat szintén ezeknek a felhasználóik dialektusnak nevezik. A kínai nyelv dialektusai annyira eltérnek egymástól, hogy külön nyelveknek kellene tekintenünk, amit nem tesz lehetővé az ország politikája.

Némely nemzet – pl. német, olasz – elfogadja és még támogatja is a regionális sokszínűséget: a dialektusok használatát nem ismerik el a képzés hiánya jelenségének, nem gúnyolják ki emiatt a felhasználóit, amelyek nem érzik a szükséget saját etnolektusa rangjának felemelésére. Viszont olyan nyelveket, mint a lengyel vagy francia, magas szabványosítás jellemzi – a dialektusok használata kevésbé van elfogadva a közéletben és alacsony képzés jelének tekintik. Lengyelországban a dialektus használatát mindig "falusi beszélésnek", a maga dialektusokat pedig – a "viccmesélésre való nyelvnek" tartották. A szélsőséges eset – a kínai nyelv, amelynek az egységességét a szervek mesterségesen tartják, hogy elhíreszteljék a világon az egységes, erős és nagy nemzet képét.

A sziléziai nyelv beírásához néhány ábécét használnak, amelyek egy kicsit eltérnek a lengyelétől.^[6]

a b c ć č d e f g h i j k l m n ń o p r ř s ś š t u ů w y z ź ž

Betűpárok:

ch dz dź dž iu uo uů ůu

Különbségek a lengyel ábécét illetően:

• a cz [tʂ], sz [ʂ], rz [ʐ], ż [ʐ] lengyel hangzókat „csehül” írják be: č, š, ř, ž, (az używać szót /használ/ beírják mint užywać, czeski /cseh/ mint česki),
• létezik a cseh ů (csehül u s kroužkem), amelyet pedig a magyar o-nak ejtik a sziléziai nyelvben,
• nincsenek ą, ę betűk, amelyek jelentik a nazális o, e hangzókat – ezek is léteznek a sziléziai nyelvben, de kiejtés közben szétszedik ezeket az o vagy e-re és megfelelő nazális mássalhangzóra (m, n, ɲ, ŋ – lásd lejjebb),
• nincs ł betű – a sziléziai ábécében u-nak beírják (pl. a głoska szót /hangzó/ beírják mint guoska).

Sőt, a [t͡ɕ], [ɲ], [ɕ], [ʑ] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, nem számít, hogy mássalhangzó vagy magánhangzó előtt állnak-e. A standard lengyel nyelvben csak akkor írják le ezeket a hangzókat, ha mássalhangzó előtt állnak; ha magánhangzó előtt, akkor ci, ni, si, zi. Pl. hét (= 7 nap) a lengyel írásban: tydziyń, míg a sziléziai írásban: tydźyń lesz. A latin nyelv lengyelül: łacina, sziléziai nyelvben – uaćina. A többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg (pl. len. między, pierwszy ⇒ szil. mjyndzy, pjyršy /között, első/).

a, b, c, ć, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ł, m, n, ń, o, p, r, s, ś, t, u, ů, w, y, z, ź, ż

Betűpárok:

au, ch, cz, dz, dź, dż, ou, rz, sz, uo

Különbségek a lengyel ábécét illetően: nincsenek ą, ę betűk, létezik a cseh ů. Különbségek a sziléziai ábécét illetően: nincsenek cseh č, š, ř, ž, van ł. A [t͡ɕ], [ɲ], [ɕ], [ʑ] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, a többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg.

A Steuer ábécé a sziléziai Wikipédia hivatalos ábécéje.

Általában, a sziléziai kiejtés ilyen mint a lengyel. A legfőbb különbségek következők (a példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai):

• A régi (a magyar a-nak ejtendő) [ɒ] hangzótól származó a ejtendő mint o vagy o^u (diftongus: pl. trawa ⇒ trowa / [tro^uwa] /fű/).
• Az o és ó hangzókat diftongusokként ejtjük: ^uo, ^uu (koza ⇒ [k^uoza] /kecske/, sól ⇒ [s^uul] /só/, ojciec ⇒ [^uojciec] /apa/).
• A lágy mássalhangzó után álló e y-nek ejtendő – pl. miejsce ⇒ [miyjsce] /hely/, śnieg ⇒ [śniyg] /hó/, de a brzeg ⇒ [brzyg] /part/, változás is jelen van, mert rz régi lágy r-től származik;
• Az ą (nazális o) két módon ejtendő:

1. Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint a magyar o-t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń (lágy n), m, ŋ (azaz mint a hang szóban). A sziléziai és Steuer ábécékben ilyen a kombinációt beírják mint ů és a nazális mássalhangzó: Śląsk, rąbać, siąść, rąk ⇒ Ślůnsk, růmbać, siůńść, růnk [ruŋk] /Szilézia, hasogat, leül, kezek Gen./.
2. Ha a szó végén áll, ům-ként kell ejteni (są ⇒ sům /vannak/).

• Az ę (nazális e) szintén két módon ejtendő:

1. Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint az y-t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń, m, ŋ: gęba, gęsty, ręka, pięć ⇒ gymba, gynsty, rynka [ryŋka], piyńć /pofa, sűrű, kéz, öt/.

1. Ha a szó végén áll, ejtendő mint a (Cieszyni Sziléziában – mint ym): idę, widzę kozę ⇒ ida, widza k^uoza /megyek, látok kecskét/).

• A nazális mássalhangzók előtt álló o magyar o-ként ejtődik és ů-betűvel jelölik – pl. wron a ⇒ wrůna /varjú/. Ez szintén illeti az o-t, ami a félzárt a-tól ered (pan ⇒ pon ⇒ půn /úr/).
• A nazális mássalhangzók előtt álló e ejtendő mint y (pl. ziemia ⇒ ziymia /föld/).
• A rzy csoport ejtendő mint rzi (krzywy ⇒ krziwy /görbe/).
• Ha az ł hangzó ([w] – a standard lengyelben ejtendő mint az angol world szóban) az utolsó helyen áll a mássalhangzók csoportjában, mellőzve van (długi, głowa ⇒ dugi, gowa /hosszú, fej/).

Általában, a sziléziai nyelv nyelvtana nagyon hasonlít a lengyeléhez, mégis vannak a különbségek.^[7] A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai.

A legfontosabb különbség a sziléziai nyelvben – az igeragozás. Itt múlt időben (a létige esetében szintén jelen időben) létezik a że szócska, amelyet ragozunk. A múlt idejű ige pedig nem ragozódik – mint az orosz nyelvben, csak a 3. személy egyes vagy többes számú alakokban létezik.

alak		czytać (olvas, I csoport)		umieć (tud, II csoport))		pisać (ír, többi csoport)		być (van)
		jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő
ESz. 1. szem.	hímnem	czytom	żech czytoł czytołech	umia	żech umioł umiołech	pisza	żech pisoł pisołech	jest żech	żech bůł byłech
	nőnem		żech czytoła czytołach		żech umioła umiołach		żech pisoła pisołach		żech bůła byłach
ESz. 2. szem.	hímnem	czytosz	żeś czytoł	umiesz	żeś umioł	piszesz	żeś pisoł	jest żeś	żeś bůł
	nőnem		żeś czytoła		żeś umioła		żeś pisoła		żeś bůła
ESz. 3. szem.	hímnem	czyto	czytoł	umie	umioł	pisze	pisoł	jest	bůł
	nőnem		czytoła		umioła		pisoła		bůła
	semleges nem		czytoło		umioło		pisoło		bůło
TSz. 1. szem.	személyes hímnemű alak	czytomy	żeśmy czytoli	umiemy	żeśmy umieli	piszymy	żeśmy pisoli	(my) sům	(my) byli
	általános alak		żeśmy czytoły		żeśmy umioły		żeśmy pisoły		(my) bůły
TSz. 2. szem.	személyes hímnemű alak	czytocie	żeście czytoli	umiecie	żeście umieli	piszecie	żeście pisoli	żeście sům	żeście byli
	általános alak		żeście czytoły		żeście umioły		żeście pisoły		żeście bůły
TSz. 3. szem.	személyes hímnemű alak	czytojům	czytoli	umiejům	umieli	piszům	pisoli	sům	byli
	általános alak		czytoły		umioły		pisoły		bůły

A jövő időben, a być ige következőképpen ragozódik (szintén szolgál az összetett jövő idejű alakok alakításához):

byda – bydziesz – bydzie – bydymy – bydziecie – bydom

A jelen idő 1. személy többes számú alaknak ugyanolyan töve van, mint 1. személy egyes számúaknak. A fent említett igékben ez nem nagyon szembetűnő, de nyilvánvaló, ha összehasonlítjuk olyan sziléziai igéket, amelyeknek a lengyel megfelelőiben tőváltakozások alakulnak. Pl.:

	brać (vesz, fog)		tłuc (tör)
	ESz., 1. szem	TSz., 1. szem.	ESz., 1. szem.	TSz., 1. szem.
standard lengyel	biorę	bierzesz	tłukę	tłuczesz
sziléziai	biera	bierymy	tłuka	tłukymy

Az udvariássági alakoknak a 2. személy többes számúak szolgálnak (az irodalom lengyel nyelvben – 3. személy egyes vagy többes számúak, helyzettől függően).

A példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai.

Az idegen eredetű nőnemű főnevekben az alanyeset egyes számú alakokban az -ia/-ja toldálékokot ejtjük mint -ijo/-yjo (mint az ólengyel és más szláv nyelvek többségében) – pl. wigilia, demonstracja, komedia ⇒ wilijo, demonstracyjo, kůmedyjo /karácsonyest, tüntetés, komédia/.

A standard lengyel nyelvben a személyt jelentő hímnemű főnevnek más többes számú ragja van mint ennek a főnevnek, ami nem jelent személyt (pl. ESz. pilot, TSz. piloci = pilóta, ESz. pilot, TSz. piloty = távirányító). A sziléziai nyelvben ezek a különbségek eltűnnek – pl. chłopi ⇒ chopy /parásztok, férfiak/ (amint typy /tipusok/), doktorzy ⇒ dochtory /doktorok = orvosok/ (amint generatory /generátorok/), synowie ⇒ syny /vkinek a fiák/ (amint ferajny /csoportok/).

A lengyel nyelvben a nőnemű főnévnek tipikus ragja – a. A sziléziai nyelvben ez ejtendő mint o, pl. gryfno /szép/ (nem *gryfna), ekniynto /görbe/ (nem *ekniynta).

A német nyelv hatása a sziléziai nyelvre 19. században volt legerősebb, az erős iparosítás kapcsolatában. Akkor is a szilézek elkezdték használni a német szavakat, hogy meghatározzanak korábban nem ismert, az iparral vagy általában a városi élettel összekapcsolt tárgyakat. A német eredetű szókincsnek ez a része máig használt, tekintet nélkül arra, hogy a beszelők sziléziai lengyelnek vagy a "tiszta" sziléznek tartják-e magukat. A német származású szavak nagy része illeti a mindennapos élettel összekapcsolt kifejezéseket.

sziléziai	lengyel	német	magyar
kyjza	żółty ser	Käse	(sárga) sajt*)
mantel	płaszcz	Mantel	kabát
ancug	garnitur	Anzug	öltöny
bryle	okulary	Brille	szemüveg
sztrachecle	zapałki	Streichhölzer	gyufa
fedrować	wydobywać	fördern	kibányász
bana	pociąg	Bahn	vonat
ja	tak	ja	igen

^*) turó (len. twaróg vagy biały ser = fehér sajt) sziléziáiul szól syr

Némely jövevény szó nem a standard német nyelvből jött, hanem a már nem létező alsó-sziléziai dialektusból – pl. a sziléziai żymła /zsemle/ származik a regionális die Semmel-től, nem az irodalmi das Brötchen-től.

A lexikai különbségeken kívül, sok német eredetű kifejezés is van. A következő példákban látható, hogy a sziléziai kifejezés szó szerinti fordítása majdnem azonos a német megfelelőjének fordításával:

sziléziai	lengyel	német	szó szerinti fordítás	helyes fordítás
brat od Richarda	brat Ryszarda	der Bruder von Richard	testvér Richárdtól	Richárd testvére
żodyn nie prziszoł	nikt nie przyszedł	keiner ist gekommen	semelyik nem jött meg	senki nem jött meg
tyś je ale gupi	ależ ty jesteś głupi	du bist aber dumm	te vagy de buta	de buta vagy
na wiela roków jest żeś stary?	ile masz lat?	wie alt bist du?	mennyi évre öreg vagy?	hány éves vagy?

A sziléziai nyelvben sok az olyan szó, amely irodalmi lengyel szavakra emlékeztetnek, de a jelentésük teljesen más.

sziléziai szó	hasonló lengyel szó	igazi jelentés
bez	bez (nélkül)	przez (keresztül)
srogi	srogi, surowy (szigorú)	wielki, ogromny (óriási)
spodnioki	spodnie (nadrág)	kalesony (alsónadrág)
rzadny	żaden (semelyik)	ohydny, brzydki (csúnya)
synek	syn (vkinek a fia)	chłopiec (fiú)
koło	koło (kerék)	rower (kerékpár)
gruba	gruba (kövér, nőnem)	kopalnia (bánya)
rzykać	rzygać (okádik)	modlić się (imádkozik)
kuc(k)ać	kucać (guggol)	kaszleć (köhög)
kara	kara (büntetés)	taczka (talicska)
kelnia	kielnia (vakolókanál)	chochla (nagy levéskanál)
gorol	góral (hegyilakó)	osoba spoza Śląska (a Szilézián kívülről származó ember)
cera	cera (arcbőr)	córka (vkinek a lánya)
przez	przez (keresztül)	ponad, więcej niż (több mint)
zouza	zołza, zła kobieta (vén banya, rossz nő)	sos (mártás)
rewjyr	rewir, rejon (rendőrségi körzet)	zwolnienie lekarskie (orosi felmentés)

A sziléziai nyelv nem egységes, azért a fent említett vonásokból nem mindegyik található minden Szilézia vidékein.

Gyakran a mazurzenie található. Ez ebben áll, hogy a standard lengyel nyelvben létező sz, cz, dż, ż mássalhangzókat kiejtik mint s, c, dz, z (czysty, może ⇒ cysty, moze /tiszta, talán/). A lágy r-től származó rz mássalhangzó nem szenvedi a mazurzenie-t, azért így kiejtendő, mint az irodalmi lengyel nyelvben – amint ż (pl. a morze szót kiejtjük mint [może]). A vonás neve származik az egyik lengyel vidék nevétől – Mazóvia – ahol ez a vonás leggyakoribb (lásd: Lengyel nyelv dialektusai). Sziléziában a mazurzenie található az északi és keleti részen.

A legeltérőbb része – Cieszyni Szilézia (Śląsk Cieszyński), Cieszyn, Skoczów és Wisła városokkal, a cseh határnál. 700 év alatt volt Habsburgok uralkodása alatt, így az államhatár elválasztotta ezt a Szilézia többi részétől. Azért ott a német nyelv hatása kisebb volt mint a cseh nyelvé. Sok szlovák és vlach eredetű szó. Ebben az utolsó esetben – különösen a nevek: "Magura" /egyedül, magas hegy/, "Kiczora" /erdővel benőtt hegy/, szintén népszerűek a déli Kis-Lengyelországban, de több Szilézia részeiben nem találhatóak.

A cieszyni tájszólásokban nincs mazurzenie, viszont az 1. személy egyes számú igealakokban a tipikus sziléziai -a rag helyett -ym van (piszym, umiym, bierym /írok, tudok, veszek/).

Cieszyni Sziléziában szintén jabłonkowanie található – ez ebben áll, hogy az sz, cz, ż, dż és ś, ć, ź, dź hangzókat ugyanolyan ejtik ki; pl. a szavakban szczekać, szare siano, czarne cielę /ugat, szürke széna, fekete borjú/ a mindkettő sz/ś hangzó ejtendő mint az ang. sheet szóban, pedig a cz/ć – mint a magyar csak szóban. A vonás neve a Jablunkov cseh város névétől származik (len. Jabłonków – legkeletibb cseh város, a Frýdek-Místeki járásban). Sziléziában a jabłonkowanie található a cséh, lengyel és szlovák hármashatár környékén meg a lengyel kisebbség között ún. Zaolziében (Szilézia cseh része – Ostrava, Frýdek-Místek, Jablunkov).

1. cikk Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozataból:

• Sziléziai: Wszyjske ludźe rodzům śe swobodne a růwne we swojim werće a prawach. Sům uůne uobdarzůne filipym a sůmńyńym a majům powinność wzglyndym inkszych jak brat s bratym postympować.
• Lengyel: Wszyscy ludzie rodzą się wolni i równi pod względem swej godności i praw. Są oni obdarzeni rozumem i sumieniem i powinni postępować wobec innych w duchu braterstwa.
• Magyar: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

• Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 8321402658
• Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1