Malachit

Malachit
Általános adatok
Kémiai név	réz-hidrokarbonát
Képlet	Cu2CO3(OH)2
Kristályrendszer	monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály	Pótanionos vízmentes karbonátok
Csoport	rézásványok
Azonosítás
Megjelenés	véglapos (pedionos), sokszor bekérgezés
Szín	zöld (matt, smaragd)
Porszín	allokróm (zöld)
Fény	üveg- vagy selyemfényű
Átlátszóság	átlátszó, áttetsző, átlátszatlan
Keménység	3,5-4,0
Hasadás	nagyon jó
Törés	egyenetlen
Oldhatóság	vízben oldódik
Sűrűség	3,9-4,1 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Malachit témájú médiaállományokat.

A malachit a karbonátásványok közé tartozó réztartalmú ásvány. Rendszerint rostos, szálas vagy vesés, fürtös megjelenésű, néha fenn-nőtt vékony tűs kristályokban is megtalálható. Nevét a mályva görög nevéből kapta (malakhé, μαλαχή), mert az ásvány olyan színű, mint a mályva levele.^[1]

Másodlagosan keletkezik rézérctelepek oxidációs zónájában, az oxidációs öv leggyakoribb ásványa. Az érctelepek felszínre kibúvó részében az oxigénben dúsabb beszivárgó csapadékvíz kilúgozza, majd az áramló talajvíz átitatja a kőzeteket. Gyakori jelenség, hogy az azurit malachittá alakul.

Kísérő ásványok: azurit, termésréz, kuprit, limonit, kalkopirit, kalkozin.

Gyakori rézérc ásvány. Telepszerű előfordulásai találhatók Oroszországban az Ural-hegységben, Kongói Demokratikus Köztársaság Katanga tartományában, Zambiában, Namíbiában, Chilében, Ausztráliában a déli területeken, az Amerikai Egyesült Államokban Arizona és Utah területén, Németországban, Franciaországban, Románia erdélyi részén Rézbányán. Bányászták Olaszországban Elba és Szardínia szigetén.

Apró kristályok halmazaként Balatonfüreden, Martonyiban, Nagybörzsönyben, Szabadbattyánban, Pécs környékén Erdősmecske határában, Recsken tartósan bányászták, Velemben is előfordul a kalkopirit mállási maradványaként. A Velencei-hegységben a Szűzvári malom teléreiben apró tűkként és sugaras gömbökben található. A rudabányai ércesedés oxidációs zónájában az azurit mellett sugaras és rózsa alakú csoportokban fordul elő, melynek nagy részét hasznosították, de szépen fejlett kristályai ma is megtalálhatók.

A réz kinyerésén túl, tömött tömbös előfordulásait díszítőkőként is felhasználták. Szép példája látható ennek Oroszországban Szentpéterváron a Téli Palota és az Izsák-székesegyház burkolása. A San Paolo fuori le mura bazilika szentélyét az orosz cár által adományozott malachittal burkolták. Festékalapanyagként is használatos volt. Ékszerek készítésére is gyakran használják a vesés, szép rajzolatú példányait.

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• J. Arem: Rocks and Minerals. Toronto. 1974.
• http://webmineral.com