Fülöp (ellenpápa)

Fülöp (Philippus), (? – 769. július 31.) lépett fel Szent Péter trónjának követelőjeként 11.-ként a történelem folyamán. Valójában csak egyetlen napig viselhette álhivatalát. A katonai párt jelöltje, II. Konstantin ellen nevezték ki pápává.

Életéről, származásáról szinte semmit nem tudni. A római San Vito-templom káplánja volt, amikor 767 nyarán meghalt I. Pál pápa, és a pápaválasztó zsinaton a viták eredményeként a katonák egy csoportja II. Konstantint választotta meg egyházfőnek. Kristóf, a pápai hivatal egykori kancellárja a longobárdokat hívta segítségül, hogy eltávolítsák a jogtalanul megválasztott Konstantint a pápai trónról. Waldipert, Desiderius longobárd király követe harcba szállt az ellenpápával, és a várost dúló csaták során végül 768 júliusában sikerült lemondatni Konstantint.

Ekkor Waldipert önkényesen kijelölte Philippust a keresztény egyház fejének 768. július 31-én, de a klérus, és azon belül Kristóf hevesen ellenezte a döntését. Így még aznap meg is fosztották a pápai tróntól Philippust, aki ezután visszatért kolostorába. A pápaválasztó zsinat végül III. (IV.) István választotta meg a Szentszék élére.

• Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2008. 86. o. ISBN 978 963 370 953 5.
• Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.  
• Eugenio Susi: Filippo antipapa. In: Enciclopedia dei Papi. Roma. 2000. Online elérés