[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Barbara Bain

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbara Bain
2006-ban
2006-ban
Született1931. szeptember 13. (93 éves)[1][2][3]
Chicago[4]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaMartin Landau (1957–1993)
Gyermekei
  • Juliet Landau
  • Susan Landau Finch
Foglalkozása
  • modell
  • színházi színész
  • televíziós színész
  • filmszínész
  • szinkronszínész
IskoláiUniversity of Illinois at Urbana-Champaign
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1957–
Díjai
Emmy-díjak
Legjobb női főszereplő (drámasorozat)
Mission: Impossible (1967, 1968, 1969)

A Wikimédia Commons tartalmaz Barbara Bain témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barbara Bain (Chicago, Illinois, 1931. szeptember 13. –) háromszoros Primetime Emmy-díjas amerikai film- és televíziós színésznő.

Legismertebb alakítása Cinnamon Carter az 1960-as évek Mission: Impossible televíziós sorozatában. Helena Russell doktornőt játszotta az 1970-es években bemutatott Alfa holdbázis tévésorozatban.

Fiatalkora és színházi pályafutása

[szerkesztés]

Mildred Fogel[6][7][8] néven született Chicagóban, orosz zsidó bevándorlók gyermekeként.[9][10][11]

Az Illinoisi Egyetemen szociológia szakot végzett. Mivel a tánc kezdte el érdekelni, New York Citybe költözött, ahol többek közt Martha Grahammel együtt tanulta a táncot. Nem volt elégedett az előrehaladásával, ezért inkább a modellszakmával próbálkozott. Dolgozott többek közt a Vogue-nak és a Harper's magazinnak.

Még mindig úgy érezte, hogy nem találta meg a pályáját, a manhattani Theatre Studio színiiskolában kezdett el tanulni, először és színjátszást kezdett tanulni, előbb Curt Conwaytől, majd Lonny Chapmantől. Később az Actors Studio nevű iskolában Lee Strasbergtől tanult.[12][13]

Első szerepét Paddy Chayefsky Az éjszaka közepe (Middle of the Night) című darabjában kapta, amely 1957 novemberében országos túrára indult.[12][14] Ekkor már az oldalán volt férje, a szintén színész Martin Landau. A turné utolsó állomása Los Angeles volt, ahol a házaspár letelepedett.[15]

Filmszínészi pályája

[szerkesztés]
Mint Cinnamon Carter (Mission: Impossible, 1969)

Legkorábbi televíziós megjelenései közé tartozott a CBS Tightrope (Kötéltánc) című b-nügyi sorozata és három ABC sorozat: The Law and Mr. Jones (A törvény és Mr. Jones) James Whitmore-ral, az Adventures in Paradise (Kalandok a paradicsomban) Gardner McKayjel, és a Starightaway (Azonnal) Brian Kelly and John Ashley. 1959-ben visszatérő szerepet kapott David Janssen detektívsorozatában (Richard Diamond, Private Detective), majd Madelyn Terryként kapott szerepet 1960-ban a Perry Mason védőügyvéd-sorozat egyik epizódjában (1964-ben pedig Elayna Scott szerepét játszotta egy másik epizódban. 1965-ben a My Mother The Car (Anyám, a kocsi) sorozatban bukkant fel Jerry Van Dyke, a főszereplő oldalán, és szerepelt ugyanezen (egyébként sikertelen) sorozat utolsó részében is 1966-ban.

1966–1969 között a férjével, Martin Landauval együtt játszott a Mission: Impossible sorozatban, mégpedig jelentős szerepben, mint Cinnamon Carter. A szerepért három egymást követő évben is megkapta az Emmy-díjat (1967, 1968, 1969), és 1968-ban Golden Globe jelölést is kapott.[16] Ugyanezt a szerepet eljátszotta a Diagnosis: Murder (Diagnózis: gyilkosság) című sorozat egyik, 1997-ben forgatott epizódjában is szerepelt a The Dick Van Dyke Show egyik epizódjában, és a My So-Called Life (Az úgynevezett életem) egyik részében, mint a főszereplő Angela Chase nagyanyja. Egyebek közt játszott még a Millennium című science fiction tévésorozat (1996-1999) Matrjoska című részében is.

1998-ban a Walker, a texasi kopó sorozat egyik részében (Saving Grace) játszott. 2006-ban kisebb szerepe volt a CSI: A helyszínelők sorozat egy részében ( ("Living Legends")). 2008-ban a lányával, Juliet Landauval játszott együtt: ő volt Verdona Tennyson hangja a Ben 10 és az idegen erők című rajzfilmsorozat egyik epizódjában ("What Are Little Girls Made Of?", "Miből vannak a kislányok,").

2016. április 28-án Bain neve kapta a 2579. csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán (6767 Hollywood Boulevard). Az ünnepségen régi barátai, Edward Asner és Dick Van Dyke mondtak beszédet.

Magánélete

[szerkesztés]

1957-ben ment hozzá Martin Landauhoz, 1993-ban elváltak. Két lányuk született, Juliet Landau színésznő és Susan Bain Landau Finch producer (aki születésekor a Susan Meredith Landau nevet kapta).[17]

Számos jótékony ügy, így az írásoktatás támogatója. Klausztrofóbiája van, ezt a problémáját a Mission Impossible egyik epizódjába (The Exchange) bele is szőtték.[18][19]

Filmográfia

[szerkesztés]
Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Megjegyzések
1989 A mázoló mázlija Trust Me Mary Casal magyar hangja:
Tóth Judit[20]
Skinheads Martha
1990 Azok a csodás 70-es évek The Spirit of ’76 Hipster
1997 Platform Six Madame Harwin rövidfilm
1998 Animals with the Tollkeeper anya
Gideon Sarah
Dry Martini Madame Richaud rövidfilm
Airtime ismeretlen szerep rövidfilm
2000 Pánik Panic Deidre
Bel Air Agnes
2002 Amerikai pisztoly American Gun Anne Tillman
2009 In the Mix Ms. Crump rövidfilm
Forget Me Not Dolores nővér
2010 Political Disasters Elizabeth
Nothing Special Catherine
2012 Match Made Meredith rövidfilm
2014 Lost Music Roxanne rövidfilm
2015 Pacific Edge Coral rövidfilm
2016 Grace Grace / Grandma rövidfilm
Silver Skies Eve
2018 Reconnected Gloria rövidfilm
The Matchmaker Sarah rövidfilm
Take My Hand Marie rövidfilm
2020 Felkeverve On the Rocks Gran Keane

Televízió

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  5. https://walkoffame.com/barbara-bain/
  6. Mission: Possible - Barbara Bain and the Hollywood Walk of Fame. Nameless Digest . [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
  7. Student Life and Culture Archives. University of Illinois . [2015. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
  8. Barbara Bain. Hollywood Walk of Fame . (Hozzáférés: 2016. május 7.)
  9. Aaker, Everett. Encyclopedia of early television crime fighters. McFarland, 24. o. (2006). ISBN 978-0786424764. Hozzáférés ideje: 2018. április 3. 
  10. Pfefferman, Naomi. „Family Affair”, The Jewish Journal of Greater Los Angeles , 2001. április 5. „At Wilshire Boulevard Temple’s Westside campus this month, the actress, who was raised in an assimilated Jewish home...” 
  11. Ask the Star, 1968. október 26. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
  12. a b Heald, Tim. Alphans and Others: Barbara Bain, The Making of Space: 1999. New York: Random House Publishing Group (1976). ISBN 978-0345252654 
  13. "Curt Conway's Theatre Studio of New York, Inc." Advertisement, The Village Voice. August 28, 1957.
  14. Associated Press: "Actor's Return To Stage Is Paying Big Dividends". The Sarasota Herald-Tribune. May 12, 1957.
  15. King, Susan: "Barbara Bain Remains 'Love Struck' When it Comes to Theater" The Los Angeles Times. May 9, 2012.
  16. 1967–1968 Emmy Awards. www.infoplease.com
  17. Hornery, Andrew. „Playtime for soon-to-be producer Peta”, The Sydney Morning Herald , 2007. szeptember 8. (Hozzáférés: 2018. április 3.) 
  18. White, Patrick J.. The Complete Mission: Impossible Dossier. Avon Books, 124,182–183,197. o. (1991). ISBN 978-0380758777. OCLC 24914321 
  19. Lipton, Michael J.. The Impossible Years (1996. május 20.) 
  20. Barbara Bain - adatlap - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2023. december 30.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Barbara Bain című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]