Attila (keresztnév)

Ez a szócikk a keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Attila (egyértelműsítő lap).

Az Attila vagy Atilla^[1] a hun király germán, közelebbről gót eredetűnek tartott neve. Iordanes szerint a gót atta szó kicsinyítőképzős változata. Ennek jelentése: atyácska.^[2] A név gót eredetét számos jelentős nyelvtudós vitatja, illetve vitatta, köztük Rásonyi László turkológus is, aki szerint a név török, eredeti alakja Etil. Ez a Volga, később a Don folyó török neve volt. Az Etilből lett az Etele, majd Atila névalak, amely a gót származás tévhite miatt vált Attila helyesírásúvá. A kiejtés a mai napig sem követte ezt az írásváltozatot.

Czuczor Gergely és Fogarasi János a következőket mondja a szóban forgó személynévről: „Átilla v. Attila Kézai Simon krónikájában: Ethela, a Névtelen jegyzőnél eléforduló ‚Ecil-burgu’ szó első részében pedig: Ecil, mely nevet némelyek, különösen Thierry és Szabó Károly a Volgának régi Athel (a tatár-törökben ma is Etil, Itil) folyó nevétől származtatják. Nincs kifogásunk ellene. De hát Athel, Etil, Itil, mit jelentenek? Azt mondják, hogy a tatár nyelvben vizet, folyót jelentenének. Ily értelmet a szótárakban nem találunk, s megkérdeztük Vámbéry társunkat, ki a keleti tatár nyelvekben kitünően jártas, de ő sem mondhatott többet. Ámde a mongol nyelv kisegít bennünket. Mongol nyelven a Volga folyó neve Edsil ghool. Ez utóbbi am. folyó, az első kétségen kivül azonos edzele igetörzszsel (ds és dz a mongolban ugyanazon betüvel fejeztetik ki, és csak i előtt ds, egyebütt rendesen dz), mely igetörzs az uralkodás fogalmát fejezi ki s tulajdonképen am. uralkodjál v. uralkodó, fejedelem, (‚edzen’ ugyan ezt jelenti), tehát Edsil ghool am. fejedelmi folyó, mint legnagyobb folyó Európában. Edsil szó pedig, mint látjuk legeslegközelebb áll a Névtelen jegyző Ecil szavához. Innen az Etele név, vétessék akár a Volga folyótól, akár az edzele igétől, az ‚uralkodó’ vagy ‚fejedelem’ fogalmát foglalja magában. Mi e nevet az ‚Atila’ czikk alatt kétkedve ‚itélő’ szóhoz hasonlítottuk, mert később a honfoglaló magyaroknál is a fejedelem után Konstantin szerint a biró volt az első személy. Buda korában pedig Atila v. Etele inkább csak másod személyként szerepelt.”^[3]

A mongol ejen, kiejtve edzen kifejezés jelentése tehát fejedelem. Különböző népek képviselőinek hallása szerint lett e címből Etele, Etel, Etzel, és végül – a germánok körében – Attila, azaz Atyácska. Árpád családjában hasonló nevű uralkodó Ézelő, VII. Kónsztantinosz munkájában: Ezelekh (Εζελεχ).^[4]

• Atilla:^[1] a névnek az eredeti, kiejtést tükröző írásváltozata^[2]
• Etele:^[1] az Attila névnek vagy annak későbbi német származékának, az Etzelnek a régi magyar formája.^[5]
• Ete:^[1] az Etele rövidülése^[5]

Az Attila név igazán csak a 20. század második felében vált népszerűvé, a század elején kevéssé ismerték. Erre példa, hogy József Attila nevét nevelőszülei semmisnek vették, amiről így írt önéletrajzában, a Curriculum Vitae-ben:

"Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen."

1967-ben már a 6. leggyakoribb név volt, a 80-as években pedig a 7. helyen állt.^[6] Az 1990-es években az Attila igen gyakori volt, a 2000-es években a 17-24. leggyakoribb férfinév,^[2][5][7][8]

Az Etele név a 13. században vált önálló személynévvé, de gyakori sosem volt, az 1990-es években az Atillával és Etével együtt szórványosan fordult elő, a 2000-es években egyik sem szerepelt a 100 leggyakoribb férfinév között.^[6][8]

• Attila, Atilla: január 7.,^[2] október 5.^[2]
• Etele: január 7.,^[2] március 10.,^[5] június 2.,^[5] október 5.^[5]
• Ete: augusztus 1.,^[2] augusztus 17.^[5]

• „Attila” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Atilla” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
• „Etele” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

• atilla:
  • egy magyar katonai és nemesi ruhadarab neve, de Vas vármegye egyes területein a női felsőruhadarabot hívták attilának^[6]
  • egyes dunántúli területeken a vásott gyerek neve, de szokták feleselő asszonyokra is használni^[6]
  • a Kiskunság egyes részein egy vad, szilaj marhafajta népi neve^[6]
• atillás, atillások: Göcsejben az olyan kőművesek elnevezése, akik kevés szakértelemmel rendelkező népi építőmesterek voltak^[6]

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250