Csécse

Csécse
Római katolikus templom
Csécse címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Barna Tibor (független)[1]
Irányítószám	3052
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	803 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 19° 37′ 60″47.866667, 19.63333347.866667°N 19.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 19° 37′ 60″47.866667, 19.63333347.866667°N 19.633333°E
Csécse Pozíció Nógrád vármegye térképén
Csécse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csécse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csécse község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Pásztó délnyugati szomszédságában fekszik, a Zagyva völgyének nyugati oldalán. A további szomszédos települések: észak felől Ecseg, kelet felől Szurdokpüspöki, délkelet felől Jobbágyi, dél felől Szarvasgede, délnyugat felől Kisbágyon, nyugat felől pedig Buják.

Csak közúton érhető el, Pásztó, Ecseg vagy Szarvasgede felől; előbbivel a 2127-es, utóbbiakkal a 2128-as út köti össze. Többi szomszédjával nincs közvetlen közúti kapcsolata; vasútvonal sem érinti.

Ez a terület régóta lakott hely, ezt bizonyítja, hogy népvándorláskori földvár állt a falu mai templomának helyén. A vár a Cserhát hegységen át vezető kereskedelmi utat védte.

A falut egy 1408-ban keletkezett oklevél említette először, Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtokaként, akik a falut a Bánságban fekvő, de mára már elpusztult Horogszegért és tartozékaiért Zsigmond királynak adták cserébe. 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak a földesurai. A török időkben a település a váci náhije része volt.

1663-ban a falu határában a bujáki török őrség és a magyarok között kisebb harc volt, mely a törökök győzelmével végződött.

A községben álló Fráter-kastélyban nevelkedett Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége.

A legenda szerint a közeli Bélahalompuszta onnan kapta a nevét, hogy 1241-ben, a vesztes muhi csata után erre menekülő IV. Béla megpihent a dombtetőn.

• 1990–1994: Barna István (független)^[3]
• 1994–1998: Barna István (független)^[4]
• 1998–2000: Barna István (független)^[5]
• 2000–2002: Farkasvölgyi Zsolt (független)^[6][7]
• 2002–2006: Barna István (független)^[8]
• 2006–2010: Barna Gyula (független)^[9]
• 2010–2014: Váradi Sándor (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Barna István (független)^[11]
• 2019–2024: Barna István (független)^[12]
• 2024– : Barna Tibor (független)^[1]

A településen 2000. június 4-én időközi polgármester-választást tartottak,^[6] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 3,6% cigánynak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 1,6%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,4% (23,8% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szlovénnek és szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,2% volt római katolikus, 1,9% református, 1,1% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).^[16]

• Keglevich-kastély^[17]

• 
  A Keglevich-kastély
• 
  A Keglevich-kastély
• 
  A Fráter-kúria légi felvétele
• 
  A Fráter-kúria légi felvétele
• 
  A Fráter-kúria légi felvétele
• 
  A Fráter-kúria légi felvétele

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye