Östersund

Östersund (Staare)
Östersund és Frösön
Östersund (Staare) címere
Becenév: Svédország közepe Mottó: Vinterstaden (Téli város)[1]
Közigazgatás
Ország	Svédország
Történelmi tartomány	Jämtland tartomány
Megye	Jämtland megye
Község	Östersund község
Rang	megyeszékhely
Alapítás éve	1700 körül
Irányítószám	831 XX
Körzethívószám	063
Testvérvárosok	Lista nincs
Népesség
Teljes népesség	52 980 fő (2020. dec. 31.)[2]
Népsűrűség	1625 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	312 m
Terület	27.28 km²
Összesen	27.28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 63° 10′ 45″, k. h. 14° 38′ 10″63.179175, 14.63600638888963.179175°N 14.636006°EKoordináták: é. sz. 63° 10′ 45″, k. h. 14° 38′ 10″63.179175, 14.63600638888963.179175°N 14.636006°E
Östersund (Staare) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Östersund (Staare) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Östersund (számi nyelven: Staare) egy város Jämtlandban, Közép-Svédországban. Az östersundi község tagja és Jämtland megye székhelye. Östersundban találjuk Svédország ötödik legnagyobb tavát, Storsjönt, szemben Frösön szigettel. Ez a megyeszékhely az egyetlen város Jämtlandban. A város kulturális és gazdasági központja a régiónak. Ezek mellett ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági funkciót is betölt. A 21. század korai szakaszában Östersundnak volt az egyik legnagyobb helyőrsége. A legnagyobb egyetemvárosként is emlegetik, ugyanis itt található a Közép-Svédországi Egyetem (Mid Sweden University) közel 7 000 hallgatóval (valahol már 20 000 diáklétszámról is beszélnek). A város teljes létszáma pontosan 44 324 (2010-es adatok szerint), így a 24. leglakottabb svéd város, illetve a 46. helyet szerezte meg a leghíresebb város kategóriában, Skandináv területen, emellett messze a legnagyobb város Norrlandban.

Östersund az egyetlen olyan svéd város, amelyet a 18. században alapítottak meg. Erre különösképpen azért volt szükség, hogy egy olyan kereskedelmi monopóliumot hozzanak létre, ami Jämtland-ot hálozza be. A Svéd királyi hatalom azonban nem nézte jó szemmel az ottani lakók igen jól teljesítő üzletét és ez a figyelmeztetés meggyőzte a helyi farmereket, hogy áruikat egyenesen Östersund-ba vigyék. Az ott lakók ellenezték ezt a gazdasági filozófiát, így ez a mostani megyeszékhely hosszú ideig kisváros maradt. Ez egészen a 19. század végéig fennmaradt, azután viszont valódi nagyvárossá nőtte ki magát. Különösképpen a vasúti-, és a gazdasági liberalizációnak köszönhető ez a folyamat.

Östersund Skandinávia "belsején" található, így keleten a svéd partvárossal, Sundsvall-lal, míg nyugaton Norvég-tengerpolisszal, Trondheimmel áll kapcsolatban. A város mind Skandinávia, mind Svédország, mind Jämtland megye és mind az östersundi község közepe. S mivel Svédország középpontja, ezért a város saját magát "Svédország közepének" becézi.

Östersundot Vinterstaden-nek (magyarul: Téli városnak) is nevezik. Ez nem csak a mottója a városnak, hanem egy olyan projekt is, amit az ottani község, a várossal közösen hozott létre. Östersund ugyanis már régóta központja a szabadtéri játékoknak, ráadásul egy modern sífutó-, illetve sípályával is rendelkezik. A város már számos világbajnokságot tudhat maga mögött - köztük biatlon, gyorskorcsolya és sítájfutó megmérettetést, Svéd nemzeti bajnokságban (hazai) pedig alkalma volt sífutást és snocrosst szervezni. Többször pályázott már Svédországgal a téli olimpiai játékok házigazda címére, azonban még nem volt lehetősége ilyet rendezni.

Itt rendezték az első, 2014-es ConIFA labdarúgó-világbajnokságot a Jämtkraft Arenában.

Östersund az egyedüli város a Jämtland-i tartományban és itt található Svédország ötödik legnagyobb tava, Storsjön. Ez az adott területet körülvevő tó általában Storsjöbygden névre hallgat. A területet már feljegyezték, mint világ legészakibb mezőgazdasági társadalma, kontinentális éghajlattal.

A város nagyrészt a szárazföldön fekszik Storsjöntől keletre, szemben Frösön szigettel, amely hosszú ideig Jämtland középpontja volt. Ma a lakosság jelentős része a sziget meredek részein lakik, ami szembetalálható a városközponttal. Östersund egy önkormányzati város ugyanis 400, jelentéktelen számú östersundi lakos a Krokom községhez tartozik.

A várost átíveli egy Östersundet nevű szoros, amelyről a város a nevét kapta. Östersund közvetlenül lefordítva "Keleti-Hang"-ot jelent. A nevét egy jamti nyelvjárásból származó névről kapta, amely mai formában Åstersånn-nak felel meg.

Östersund klímájára a hideg mérsékelt éghajlat jellemző, ami a hideg övezetben található. Esetenként hideg sarki szelek is fújnak a városban, ezeket helyi néven nordvästan, illetve kallvästan néven is emlegetik.

Azonban ebben a városban a tél sokkal melegebb, mint más, hasonló földrajzi szélességeken. Ezt a golf-áramlat okozza, ami leginkább a hegyvonulatokon jellemző. Az atlanti szeleket is magával hozza, ezek a tél folyamán Östersundon mennek keresztül. A szelek a nyár hűvösebbé tételét is segítik, ezért a városban leginkább óceáni éghajlat uralkodik más, Skandináv városoktól eltérően (Észak-Európa több településén kontinentális éghajlat jellemző, hidegebb téllel és melegebb nyárral).

Habár Östersundban a golf-áramlat uralkodik, intenzív esőzések nem jellemzőek a városban. Ez annak köszönhető, hogy a közelében található Skandináv-hegység egy természetes akadályt "sző" és "blokkolja" az eső továbbhaladását Östersund felé, ezért a városban és annak körzetében esőhiány van jelen.

Östersundban magas a napsütéses órák száma. 2007 nyarán a legnaposabb város volt Svédországban (2007 július 1. - augusztus 9). Azonban a keleti parton fekvő városokhoz képest, viszonylag alacsony a napsütéses órák száma.